Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933

KATOLIKUS BOLGÁR KERESKEDŐK A 17-18. SZÁZADBAN 935 Csiprovci és környékének lakói évszázadokon keresztül nemesfém- és ólombányászattal keresték kenyerüket, de messze földön híressé váltak az itteni ötvösök készítményei is. A török időkben ez a vidék hász birtok része volt, amelynek lakói számára a szultánok foglalkozásuk gyakorlásához szükséges státuszt, bizonyos értelemben privilégiumokat biztosítottak. A katolikus bolgárok lelki gondozását a Boszniából érkező ferences atyák látták el. A bányavidéken uralkodó viszonylagos jólét és közbiztonság Csiprovciba vonzotta a bolgár katolikus egyház fejét, a szerdikai-szófiai püspököt ill. érseket, akinek az itteni ferences kolostorban volt a székhelye. A 16-17. sz. fordulóján aktivizálódó katolikus propaganda eredményeként a nyugati egyház híveinek száma bolgár földön növekedett, templomok, kolostorok, iskolák épültek. A bolgár katolicizmus szervezetileg is megerősödött. Ennek egyik jele volt, hogy 1626-ban az itt szolgáló ferences atyák külön kusztódiába szerveződtek, majd 1676-ban X. Kelemen pápa engedélyével a havas-alföldi és a bulgáriai kusztódia egységes ferences tartomány rangjára emelkedett. A 17. sz.-ban, a bolgár katolicizmus fénykorában az egyházi vezetők szervezőegyházépítő munkájuk mellett jelentős irodalmi, tudományos és politikai tevékenységet fejtettek ki. Péter Bogdán (Deodat) Baksev (1601-1674) többek között megírta a bolgárok rövid történetét. Peter Parcevics (1612-1674) európai jelentőségű politikus és diplomata volt.7 A szakemberek által eddig megbízhatóan meg nem határozott időpontban és körülmények között a csiproveci bányavidék lakói új kereseti forrás után néztek, -kereskedők lettek.8 A csiproveci katolikus bolgárok foglalkozás- és életmód-váltásával kapcsolatban érdemes felfigyelni az alvinci ferences kolostorban készült „Árchivium Tripartitum" nemrégen felfedezett harmadik részében olvasható szövegre. Eszerint 1590-ben a csiproveci bolgárok jelentős anyagi áldozatok árán szultáni fermant eszközöltek ki maguknak, amely lehetővé tette számukra, hogy mind az Oszmán Birodalomban, mind annak határain kívül szabadon kereskedhessenek, templomokat és kolostorokat építhessenek.9 A csiproveci bolgárok Havasalföldön kifejtett kereskedői tevékenységére vonatkozó első hivatalos irat, Konsztandin vajda (1654—1658) oklevele, 1654-ből származik. A vajda évi 130 magyar- dukát ellenében biztosította a jövevények számára a kereskedői tevékenységhez szükséges feltételeket: - mentességet különböző adók fizetése és bizonyos szolgáltatások teljesítésének kötelezettsége alól. Másfél évtized múltán Joan Antonie (Anton Palest 1669-1672) fejedelem trónra lépése alkalmával megerősítette bälgarite katolici prez 30-te-70-te godini na XVII vek. Szófia, 1988 Csiprovci. Szbornik. (Georgi Nesev) Szófia, 1989 7 B. Dimitrov: Petár Bogdan Baksev... 114-196: Dokumenti za katolicseszkata dejnoszt v Balgaria prez XVII vek. Szófia, 1993. 1993 35-53; Peter Freiherr von Parchevich, Erzbischof von Martionopol, 1612-1674, von Julius Grafen Pejac§evich. Archiv für österreichische Geschichte, 59. zweite Hälfte. Wien, 1880 8 Marta Bur: Bälgari ot Csiprovszko-poszrednici na tärgovszkia obmen prez XVII-XVIII vek. Isztoricseszki pregled, 1997, 2, 3-24 9 Az „Árchivium Tripartitum" Blasius Kleiner atya, az alvinci ferences kolostor főnökének a munkája. Az első rész — „Bulgária története" — 1761-ben, a befejező, harmadik rész 1775-ben készült el. Az első részt Iván Dujcsev és Karol Telbizov 1977-ben adták ki Szófiában. A harmadik, sokáig elveszettnek hitt részt, amely a Bolgár-Vlach Ferences Tartomány történetét foglalja össze, Magyar István Lénárd, budapesti történész fedezte fel 1988-ban és készítette elő annak szófiai kiadását. Hronika na bálgarszkoto franciszkansztvo - XTV-XVIII vek. (Szásztavena ot Blaziusz Kleiner prez 1775 godina v grad Alvinz) Árchivium Tripartitum. Szófia, 1999.