Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
936 BUR MÁRTA az elődje által kiadott oklevelet, figyelembe véve az időközben végbement változásokat is. Az 1669-es oklevelet a bolgár kereskedők „kapitánya"-elöljárója, Jakov nevére adták ki, aki minden bizonnyal kereskedő társainak közössége-kompániája nevében lépett fel és vállalta az uralkodó által jelentősen felemelt összeg, az évi 400 magyar dukát lefizetését. Ennek fejében az oszmán alattvaló csiproveci kereskedők, mint korábban, felmentést kaptak a helyi alattvalók számára kötelező terhek viselése alól. A bolgárok által fizetendő összeg jelentős felemelése azt jelenti, hogy azok jövedelme, s ezzel fizetőképessége megnőtt és képesek voltak megfelelni az újonnan támasztott követelményeknek.10 Az oklevelekből kitűnik, hogy a lényeget tekintve a katolikus bolgárok státusza Havasalföldön megegyezett az Erdélyben és a Magyarországon működő kereskedő kompániákhoz tartozó török alattvalók státuszával; évi pénzbeli adó lefizetése ellenében a hatalom képviselői biztosították az idegen kereskedők számára a működésükhöz szükséges feltételeket. A katolikus főpásztori vizitációk tapasztalatait összegező jelentések alátámasztják a vajdai oklevelekben foglaltakat. Ezek az értékes dokumentumok elsősorban a hívek lelki épülésének feltételeit ismertetik, de a megélhetési forrásokra vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Peter Bogdan Baksev szófiai érsek 1647-ben készült jelentésében a Csiprovci körzetében fekvő Zselezna község lakóiról azt írja, hogy szegénységük miatt az örökmécsesbe való olajat sem tudják folyamatosan biztosítani. Az 1656-os állapotokat tükröző jelentésben már arról van szó, hogy Zselezna kb. 400 főnyi lakossága csaknem kivétel nélkül kereskedéssel foglalkozik és nagy buzgalmat tanúsítva gondoskodnak templomuk felszereléséről. 1647-ben, Kopilovciban a főpásztor az előző évben összedőlt templom romjait tekinthette csak meg, de 1656-ban az istenházát már felépítve találta. Baksev érsek Csiprovciról azt írja, hogy itt található a Török Birodalom legjobban felszerelt katolikus temploma. A meglátogatott községekben ferences rendház, ill. Csiprovciban iskola is volt.11 Mivel a 17. században a mai Bulgária egy részén kívül Havasalföld is a szófiai érsek főhatósága alá tartozott, a Rómába küldött jelentések az ottani katolikus közösségek állapotáról is beszámolnak. Baksev érsek hivatalos látogatásai során felkereste Tirgovistet, Krajovát, Cimpulongot és Bukarestet is. Nagyobb, kb. kétszáz lélekből álló, viszonylag erős és szervezett katolikus közösséget csak Cimpulongban talált. Az itteni, Baksev szerint oláhul beszélő szász katolikusokon kívül szerte az országban igen sok római hitű ember élt, akik nem részesülhettek rendszeres, szervezett lelki gondozásban. Ezek közé tartoztak a katolikus bolgár kereskedők is. Az 1656-ban, tehát az 1654-es vajdai oklevéllel szinte egy időben keletkezett főpapi jelentésben ezt olvassuk: „Praeter praefatos Catholikos sunt alij Christiani rítus Romani sparsim diuisi in multis locis, hos saepius uisitare sólet aliquis Sacerdos Regularus et eis Missam in Domo priuata célébrât. Reperuntur in variis locis per dictam Prouintiam multi Mercatores Christiani latini rítus Bulgari slaui, quos pariter uisitare sólet dictus Regularus Sacerdos et in prinata domo eis sacrum facit."12 10 Bälgarite v Rumania, XVII-XIX vek. Dokumenti i materiali. Szófia, 1994, 11-15 11 Dokumenti za Katolicseszkata dejnoszt... 91, 95, 135, 137, 140 12 Op. cit., 129
