Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 929 1681-ben sikerült elérnie a királyság örökletessé tételét a nádorság és a rendi jogok visszaállítása ürügyén.4 6 Zrínyi álmának igazi politikai megvalósítására Zrínyi Ilona fia, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem tett kísérletet. Szép jele ennek az álomnak a Zrínyiek és Erdély egyesített címere, amelyet Zrínyi Ilona mint I. Rákóczi Ferenc özvegye használt, és az R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv borítóját díszíti. A sors tragédiája és egyben a függetlenség álmának megvalósíthatatlanságát jelképezi, hogy a vezérlő fejedelem élete végén Törökország élt és halt meg, az Oszmán Birodalom segítségében reménykedett. 1848-ban Kossuth Lajos beszédeiben többször is hivatkozott az Afiumxa, mert az erős magyar hadsereget nemcsak a török ellen, hanem a Habsburg törvénytelen abszolutizmus ellen is fel lehetett használni. IV Lippay érsek és Zrínyi Miklós megbékélése Magyarország felszabadításának két koncepciója bontakozik ki előttünk, ha megfontoljuk az MRH és Zrínyi tervét. Lippay érsek 1655-ben, az adott szituációban nem tartotta semmelyiket sem megfelelő alternatívának. Lippay érte el, hogy a királyválasztás feltételeként rögzítsék: Lipót kötelessége, hogy még az életében kiűzze a törököt az ország területéről. A történelem Pálfalvayt és Szelepcsényit igazolta, mert a Habsburg Birodalom segítségével, illetve az egész keresztény Európa összefogásával lehetett felszabadítani az országot, — a vasvári béke megkötése után azonban már Lippay prímás sem hitt a megvalósulásában. Zrínyinek is bebizonyosodott azonban hosszabb távon a maga igaza, mert az ország felszabadításának ára a magyar jogok és szabadság sérelme lett, amely miatt II. Rákóczi Ferenc zászlót bontott. De nyugodtan kimondhatjuk, hogy Magyarország önállóságának el nem érése a trianoni döntésig érezteti hatását. Mi lehetett Kazy véleménye? Minden bizonnyal nem értett egyet II. Rákóczi György és Zrínyi terveivel, ezért nem ír a nádorválasztánál fontos szerepet játszó bánról. Abból a tényből, hogy Kazy csak Lippay érseket magasztalja, s a beadvány szerzőit sem említi név szerint — talán azért mert Szelepcsényi lett Lippay utóda — arra következtehetünk, hogy a jezsuita historikus Lippay érsekkel értett egyet, aki 1655-ben az országgyűlésen határozottan elutasította mind II. Rákóczi György terveit, mind az örökletes királyságot.47 Zrínyi hiába próbálta megnyerni 1654-ben az érseket két küldöttje, Ivanovics Tamás és Keglevics Zsigmond révén, az ország első zászlósura nem került rá az uralkodó által felsorolt nádorjelöltek közé.4 8 Az országgyűlésen a rendek azt válaszolták a beadvánnyal kapcsolatban, hogy nagyon alapos megfontoltás után és az Ausztriai Ház iránti feltétlen tiszte-46 BEK, Hevenesi-gyűjtemény, Tom. XXVIII. 85. tétel. 47 Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei, Bp., 1973, 41. 48 Prímási Levéltár, Archívum Saeculare, Acta Radicalia, No. 196 [időrendezett missilis-sorozat], 61. es. fol. 135 és 149. Az Országos Levéltár mikrofilmtárában a régi jelzetek alapján kérhetők ki: Pl AEV Act. rel., fasc. 149 (No. 1781-1809) fol. 42, illetve Uo., no. 1788/1, fol. 70. Tusor Péter találta meg az Esztergomi Érseki Levéltárban a két levelet, köszönettel tartozom a még publikálatlan levelek megismeréséért.
