Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
904 BUZA JÁNOS hangzott el, Győr vármegyében is a pozsonyi pénzeket erőltették a lakosságra.153 Mint mindenütt, itt sem vált be a kényszer,15 4 így 1624 augusztusában a vármegyei nemesség írásba foglalta, hogy mivel a pozsonyi pénzt sehol sem fogadják el, továbbá üjabb királyi parancs sem érkezett a pozsonyi veretek kötelező elfogadásáról, kinek-kinek szabadságában áll a pozsonyi pénzek elvétele.15 5 Nyilvánvaló, hogy a pozsonyi veretek főként Alsó-Magyarországon forogtak, de az árupiaci kapcsolatok révén eljutottak Felső-Magyarországra is. Kassán, 1625 tavaszán még megemlékezett „Posoni ott pinzes garas"-airól15 6 a testamentumot tevő, pedig ekkor már az ország nyugati felében teljes volt e monéták bukása. Az ötdénáros garasok eredetét nem lehet mindig megállapítani, így a pénzrontás utolsó heteiből is maradt fenn olyan adat, amely arról tudósít csupán, hogy az aranyforintok és az ezüst tallérok, valamint az ó, a régi barna és az ezüstpénzek között 19 forint 80 dénárban számított „öt pénzes garas" volt, amely kimondatlanul, de félreérthetetlenül jelzi azt, hogy az ötdénáros garasokat 1625 őszén rossz pénznek tartották.15 7 Magyarországon a jogalkotás szintjén az 1625. évi, soproni országgyűlésen hoztak végzést az értékálló pénzek15 8 bevezetéséről, a törvénycikk azonban értelemszerűen nem tűntethette el a forgalomból egy csapásra a rossz pénzeket. Bethlen és II. Ferdinánd már korábban ígéretet tett arra, hogy jó és azonos minőségű pénzt veret a jövőben,15 9 s nyilván Kassa város tanácsa sem állt véleményével egyedül a szabad királyi városok között akkor, amikor követutasításában azt hangsúlyozta, hogy az új pénzeket mindkét országrészben különbségtétel nélkül kelljen büntetés terhe mellett rendelte el a pozsonyi pénz elfogadásának kötelezettségét. Mindháromra ld. Gecsényi: Győr vármegye 63., 71-72. 154 Az 1624. ápr. 2-án tartott megyegyűlés még bírsággal fenyegette azokat a szőlőművelő napszámosokat, akik a „minores Posonienses"-ként említett pénzeket nem akarták elfogadni. Gecsényi: Győr vármegye 74. 155 Győr vármegye közgyűlése, 1624. aug. 30. Gecsényi: Győr vármegye 80. Zala megye közgyűlési határozata szerint 1625-ben a „lencsés garast" 4, az ún. „karikás garast" pedig 3 dénáron kellett beváltani. E pénzekről nem állítható azonban az, hogy pozsonyi veretek lettek volna, identifíkálásukhoz újabb adatok szükségesek. Turbuly Eva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1611-1655. Zalai Gyűjtemény 39. Zalaegerszeg, 1996. 54. 156 Jó pénz - ó dutka, és ó aprópénz - 35 forint, eredet szempontjából ismeretlen öt pénzes garas ugyancsak 35 forint, illetve pozsonyi öt pénzes garas 50 forint értékben szerepel a végrendeletben. Kevés Mihály testamentuma. Kassa, 1625. máj. 13. Kassa v. lt. Collectio Schwartzenbachiana, Nr. 6106. 157 A végrendeletben 2 aranyforint, 16 egész tallér, „Öt Pénzes Garas fl. 19 d. 20; Nr. 52 О Poltthurak," 6 ó dutka, 9 régi barna garas és 4 ezüstpénz reprezentálta a készpénzt. Vári Borbély Istvánné testamentuma. Kassa, 1625. okt. 19. Figyelemre méltó, hogy csak az öt pénzes garasok értékét adták meg számítási forintban. Ennek ellenére vagy veszteséggel szabadulhattak meg az örökösök a 396 verettől, vagy a nyakukon maradt, mert a végrendelet tartalma csak 1626. febr. 5-én vált ismertté. Kassa v. lt. Collectio Schwartzenbachiana, Nr. 6144. 158 CIH. 1608-1657 közötti törvényczikkek. 258-261. 159 Kerekes: Bethlen Kassán 311., Huszár: Bethlen 43-47., Mráz: Bethlen gazdaságpolitikája 543-544., Imreh: A fejedelmi 75. 160 ,^Iivel ő Felsége, az mi kegyelmes Urunk immár melioraltatni kezdi az pénzt, úgy hogy öt latos pénz kezd ezután járni, az nemes országnak is persuadealni kell, hogy azon(os) ligában vert pénz legyen ezután az Császár Urunk bányáiban is, és ez két rendbeli pénz indifferenter mind az ő Felsége Császár Urunk, mind az mi kegyelmes Urunk ditiojában elkelljen." Kassa város instructioja
