Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
902 BUZA JÁNOS mészárosok beadványa szerint a polturát sehol nem fogadták el, ezért kértek engedélyt a „Nemes Tanácstól," hogy öt pénzesekért — azaz 5 dénárral egyenértékű garasokért — árulhassák a húst.14 2 Bethlen Gábor váltópénzei között nominálisan az öt pénzes, azaz a széles garasok voltak a legértékesebbek, ezüsttartalmukat tekintve azonban elmaradtak a pénzrontás előtti hasonló körmöci veretektől. Sőt, minőségüket még rontották is az 1620-as évek elején.14 3 A rossz polturákkal együtt forgó, majd azokat felváltó 5 pénzes garasok meglehetősen gyorsan elvesztették hitelüket, 1624 decemberében Abaúj megye ismert statutuma szerint az öt pénzes garasban válogatva „sokan nem kicsiny kárt szereznek" -azaz okoznak a köznek. Ezt elkerülendő rendelkezett úgy a Göncön összegyűlt nemesség, hogy áruelkobzás, illetve 12 forint bírság terhe alatt „minden renden való ember az kassai, munkácsi és nagybányai öt pénzes garast, mellyeket Urunk ő felsége neve alatt vertenek és még igen meg nem rezesedtenek elvegye. "144 Nyilvánvaló, hogy a részben idézett rendelet eleve kudarcra ítéltetett, hiszen az öt pénzes garasok válogatás nélküli elvételére akarta kötelezni a lakosságot, miközben csak az igen meg nem rezesedett példányokat kellett elfogadni. A válogatás nélküli pénzelvételt szorgalmazó rendelkezés maga is válogatásra késztetette a megye népességét! Kassa város tanácsa 1625. április 15-én döntött űgy, hogy a városban „elvegyék a kassai, munkácsi és nagybányai öt pénzes garast." A városi határozat csali látszólag tűnik a megyei statutum egyszerű ismétlésének, ui. ezt követően kihirdették azt, hogy ,Дг polturát pedig senki el ne vegye "(\ )14Г ' E ponton idézzük fel az 1623 szeptember végi városi rendeletet, amely még a közelebbről nem specifikált polturák elfogadási kényszerét tartalmazta! Nyilvánvaló, hogy az 1625. áprilisi és az 1623. szeptemberi rendeletek szöges ellentétben állnak egymással. Az ellentmondás feloldásának lehetőségét abban látom, hogy az oly, brigai, új, stb. — röviden a rossz — poltura forgalmának megszüntetése után fokozatosan az ó polturák kerültek túlsúlyba a jónak tartott pénzek között, amelyekkel a gyenge minőségű — igen rezes — öt pénzes garasok nem vehették fel a versenyt. Ezért kellett szorgalmazni az utóbbiak elfogadtatását, illetve a náluknál határozottan jobb kvalitású polturák forgalmának tilalmát. Felső-Magyarországon a Kassán, Munkácson és Nagybányán vert öt pénzes garasok elfogadtatása okozott gondot, Erdélyben szintén forogtak e pénzek, illetve 142 Kassa, 1623. jún. 25., Kassa v. lt. Prot, delib. 223/v. 143 Huszár Lajos-. A munkácsi pénzverő működése és a pénzrontás kora Erdélyben Bethlen Gábor idejében. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet* évkönyve. Budapest, 1934. IV 303-317. (Továbbiakban: Huszár: A munkácsi). 'Tudománytörténeti kitekintésül ld.: Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kunó és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996. 144 Corpus statutorum II/l. 133. A hivatkozott helyen nincs kiemelés a szövegben. Jelen esetben azért tartottam szükségesnek a figyelem felkeltését, mert az 1890. évi közlésbe „meg nem részesedtenek" szavak kerültek, az eredeti forrásban viszont kétségtelenül „meg nem rezesedtenek" szókapcsolat olvasható, s vitathatatlan, hogy értelme is csak így van a szövegnek, vö. Abaűj megye közgyűlési jegyzőkönyvei 1619-1632., 167. Az 1624. dec. 9-i megyegyűlés téves olvasatű határozata elterjedt a numizmatikai szakirodalomban, félő, hogy jelen korrekció után is a hibás változatot idézik a jövőben. 145 Kerekes: Kassa jegyzőkönyveiből 112.
