Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 901 pénzzel együtt csak 3 fontot nyomott 9 forint értékben.13 8 Szegedi György hátrahagyott javai között 1646-ban 8 font oli polturát és Ferdinánd réz tallérokat mértek meg úgy, hogy értéküket már nem is becsülték fel.13 9 Az eddig ismert utolsó példa 1648 tavaszán kelt, s szintén a Szegedi-örökségből meríthető, amikor egyéb pénzek között több esetben írtak össze „apró oly polturákat,"140 Bár nem kassai, de a kései példák sorába illeszthető Szatmár megyéből Czeglédi István, kemecsei lakos hagyatéka, amelyben 1633 őszén szintén volt némi oly poltura,14 1 Részösszefoglalásként elmondható, hogy az 1620-as és az 1630-as évek, pontosabban az 1622-1648 közötti időszak adatai, amelyek az ún. oly polturák nyomait mutatják, Abaúj, Borsod, Zemplén és Szabolcs megye térségéből származnak, meglehetősen szűk területre korlátozódnak. Minden jel arra mutat, hogy Kassán, az „oly poltura" és az „új poltura" jelzős szerkezet keveredett az 1620-as évek elején. Az oly poltura név azonban a későbbiekben is fennmaradt, még akkor sem merült feledésbe, amikor már egyáltalán nem volt új, silánysághoz pedig már régen nem fért kétség. A gyakori oly, egy esetben a kassai németséggel írott ollesch, valamint a brigai és a keresztes jelző a Liegnitz, Brieg és Wohlau hercegségek verdéinek ismeretében a sziléziai eredetet húzza alá, ami összevág a kortársi megfigyelésekkel, melyek szerint a sziléziai monéták voltak a legrosszabb minőségű kipper-pénzek Felső-Magyarországon. Mindezeket figyelembe véve két igen lényeges következtetés levonása szükséges: 1. Az ún. új polturák zöme nem lengyelországi veret volt, hanem főként sziléziai és egyéb kipper-pénz. 2. Mivel az (oly) új polturákat 1623 tavaszát követően sehol nem fogadták el fizetési eszközként, tarthatatlanok azok a nézetek, melyek szerint 1625, illetve a pénzrontás megszűnte után az ó és az ún. új polturák együtt forogtak Magyarországon. A pénztörténeti irodalomból jól ismert, hogy a lengyel, illetve a lengyel mintára vert másfél garas névértékű veretek, tehát polturák igen fontos szerepet játszottak a későbbiek folyamán Magyarország egész — azaz mindhárom országrész — területén, ez azonban többek között azért történhetett meg, mert e fizetési eszközök lényegesen jobb minőségűek voltak a kipper-kor réz, illetve erősen rezes pénzeinél. Bevezetőben az úgynevezett polturák mellett az ugyancsak ún. öt pénzes garasokról esett szó, mint olyan veretekről, amelyeknek forgalomból történő kitiltása már az 1618. évi pozsonyi országgyűlésen felmerült. Az 1623 elején diszkreditált rossz, azaz „új" — köznapi nevén oly poltura — elutasítása minden jel szerint megrendítette a lakosság egyéb polturákba vetett bizalmát is. A kassai 138 „Wagion leteöt Oli polturák hitua(n) leteöt apro penzel egiöt, nio(m) lib. 3 1=] fl. 9." A hagyatéki leltárba felvett összesen 6930 forint és 9 dénár készpénzen belül jelentéktelen volt e rossz pénzek részesedése. Kassa, 1635. nov. 26. Kassa v. It. A: S. Fase. U - Almási, Nr. 35. E silány, értéküket vesztett monéták nem szerepelnek a végösszeget korrektül közlő monográfiában. Kerekes: Nemes Almássy 171. 139 Szegedi György hagyatékában maradt pénz. Kassa, 1646. febr. 21. Kassa v. lt. Suppl. H. 159. (számozatlan). Jól olvasható átirata maradt fenn: MOL NRA. Faso. 310., N. 50. p. 67. 140 „Item vagyon még is apró fejér pénz egyveleges apró oly pólturákkal font No. 2, Item apró oly polturák más féle apró eőtt pénzel egyveleges volt No. 59 font, 20 lott, "Fragmentum divisionalium bonorum Martini Szegedi Anno 1648 die 29 Aprily." MOL NRA. Fasc. 310., N. 50. p. 94. 141 Szabolcs megyei adat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár, IV A. 1. Fasc. 52. Nr. 33 (1634). Ulrich Attila szíves közlése.
