Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
ANGOL-HOLLAND KERESKEDELMI VERSENGÉS JAPÁNBAN 877 1617-ben újra érkezett egy hajó, ami fél év múlva indult vissza.14 3 Emellett többször is küldtek árukat Kokinkínába is.14 4 Mindazonáltal a hollandok — e térségbe irányuló kereskedelemmel szerzett — nyereségének fontossága eltörpült a kalózkodás útján szerezhető javak mellett. Mint láttuk, a hollandok viszonylag kevés jelentőséget tulajdonítottak a nyersselyem jó árának, ami azt mutatja, hogy a VOC döntéshozói nem elsősorban a kereskedelmi lehetőségek miatt tartották fontosnak a japán telepet. Egyfelől Hirado igen fontos bázisa volt a kalózkodó hajóknak, amelyek igen nagy menynyiségű árut hoztak ide. A holland kalózkodást a japán vezetés hozzáállása tette lehetővé: amikor kínaiak és portugálok panaszra járultak a sógun elé, az „mondta nekik, hogy országa minden külföldi számára nyitott, és ha bármilyen magánjellegű vitájuk van a hollandokkal, saját hercegeikhez forduljanak jogorvoslatért' '.145 A Védelem Flottájának ténykedése során látta úgy a sógun, hogy a kalózkodás rontja országa hírnevét és a külföldi kereskedőket is elriasztja, ezért 1621-ben megtiltotta a fegyverek és hadianyagok kivitelét országából, valamint a japán tengerészek európai hajókon történő alkalmazását.14 6 Legalább ilyen fontos feladata volt a japán telepnek, hogy a hollandok flottáját, illetve a Maluku-szigeteket ellássa élelmiszerekkel és hadianyagokkal. ,,A 1 hollandok évente hajót hajó után küldenek ágyúgolyóval, puskaporral, ágyúkkal, I élelemmel és lőszerrel,"14 7 A japán réz, ami az európainál jobb minőségű volt148 és az ón (elsősorban angliai) viszonylag megbízható bronzágyúk öntését tette le' hetővé. Emellett mind a munkaerő, mind a nyersanyag igen olcsó volt (Specx szerint kb. a fele az európai árnak14 9 ). Fából is rendkívül sok volt az országban, méghozzá alacsony áron. Ez tette lehetővé, hogy Japánban újítsanak fel igen sok hajót mind az angolok, mind a hollandok.15 0 Egészében Japán egymaga igen fontos forrása volt azoknak a nyersanyagoknak, amelyekre a hollandoknak szükségük volt hadi vállalkozásaikhoz: „Innen szállítanak maguknak bőséges utánpótlást: nagy bronz- és vaságyúkat, olcsó puskaporral és lövedékekkel; jelentős mennyiségű marha- és disznóhúst; annyi ételt és kétszersültet, amennyit csak akarnak; kis borsót vagy babot bőségesen; emellett rengeteg, a dévérkeszeghez hasonló szárított halat, amit itt taynak hívnak; igen sok sózott tonhalat... rizst kedvük szerint, az általuk kívánt mennyiségű, rizsből készült japán borral; rengeteg szardíniát, akár pácolva, akár másképp. A hajók számára pedig van gerenda, deszka, árbocokkal, vitorlarudakkal és minden mással, ami egy hajó megépítéséhez csak kell; vannak jó ácsok, akik elkészítik, emellett van elég szurok is, csak a kátrány az, ami nem található itt meg. Van kender, hajókötelek készítéséhez, olyan mesterekkel, akik megmunkálják. Vasáruban, szö-143 Cocks, Richard: i.m. 1. kötet 292., 332. 144 Az 1614-es angol kokinkinai expedíció hajóján holland kereskedők is utaztak, akik hasonlóan jártak Peacockékhoz. További holland vállalkozás Kokinkína felé: Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 24. 145 Cocks, Richard-, i.m. 1. kötet 306. 146 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 178. 147 Cocks, Richard: i.m. 1. kötet 94. 148 Cipolla, Carlo: Guns and Sails in the Early Phase of the European Expansion. London, 1965 51. 149 Cocks, Richard: i.m. 1. kötet 34. 150 Néhány példa: Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 319.; Foster, William (ed.): i.m. 4. kötet 49.
