Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
878 SZOMMER GÁBOR gekben és hasonlókban sincs hiány; ha kell, vannak olyan kovácsok is, akik 20-30 métermázsa súlyú horgonyt is el tudnak készíteni."151 Látható tehát, hogy Japánban minden megtalálható volt, amire szükség lehetett egy esetleges távol-keleti háborúhoz, illetve a flották fenntartásához. Az angolok azonban ezzel nem nagyon éltek, egyedül a hollandok ellen vívott háború idején küldtek egy bárkát Jáva szigetére, ám a széljárás miatt ez sem ért célba.15 2 A hollandok azonban, mivel szinte mindenkivel harcban álltak a térségben, a kezdetektől igen jól ki tudták használni Japán ilyen jellegű adottságait. ** * Az angol társaság ázsiai vezetősége 1622-ben döntött a japán telep bezárásáról, valamint a patani és az ajutiai telepről történő visszavonulásról. A japán kereskedelem nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Kelet-indiai Társaság pedig átmeneti pénzzavarral küzdött a térségben. Mindazonáltal a japán telep bezárását a vezetők csak átmenetinek gondolták és néhány éven belül újra fel akarták venni Japánnal a kereskedelmi kapcsolatokat. A Japánban működő kereskedők nem számítottak ilyen döntésre. Ezt igazolja, hogy 1621-ben még nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A döntés váratlan volta miatt a kintlevőségek begyűjtésére sem jutott idő. Ezek közel 3.000 taelre \ rúgtak, aminek fele Li Tan adóssága volt. A kereskedők 1623-ban hagyták el Japánt a Bull nevű hajó fedélzetén, akik még némi ezüstöt és megmaradt árut is vittek magukkal. A dolgozat elején feltett kérdésre (hogy a hollandok miért voltak sikeresebbek az angoloknál Japánban) több válaszlehetőség merülhet fel. A jogi helyzet különbözősége. Ebből a szempontból nem találok olyan lényeges eltérést, ami a hollandokat hozta volna előnyösebb helyzetbe: inkább az angolok kaptak szélesebb privilégiumokat, ám de facto a két nemzet kereskedői egyenlő helyzetben voltak. 1616-ban a kiváltságok korlátozása egyenlő mértékben sújtotta a két telepet, csakúgy, mint az 1621. évi fegyverkiviteli tilalom. A telep elhelyezkedése. Mivel mindkét telep ugyanott jött létre, ez sem lehetett a különbség oka. A piac szűk volta inkább 1616 után éreztette hatását (mivel addig egész Japán nyitva állt a kereskedők előtt), ám ez egyaránt hátrányos volt mind a holland, mind az angol kereskedelemre nézve. Mindazonáltal megállapítható, hogy a hollandok jobban tudtak élni a Hirado fekvésében rejlő előnyökkel. Az érkező áruk. Mint láttuk, a közös flotta felállítása előtt a hollandok kétszer annyi hajót küldtek Japánba, mint az angolok. A holland telep ugyan kisebb készlettel kezdte meg működését, ám a későbbiek során ezt a lemaradást jócskán behozták. A hozott áruk tekintetében is a hollandok voltak a jobbak: érvényes ez mind a termékek minőségére, mind azok eladhatóságára. A környező vidékekkel folytatott kereskedés. Noha ezen a téren kisebb az eltérés mint az Európából szállított cikkek esetében, ez a különbség is a hollandok 151 Cocks, Richard,-, i.m. 2. kötet 311., 312. Emellett egyik levelében is hasonlóan ír: Foster, William (ed.): i.m. 6. kötet 260. 152 Az esetre részletesebben Id. Cocks, Richard-, i.m. 2. kötet 308., 309.
