Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
ANGOL-HOLLAND KERESKEDELMI VERSENGÉS JAPÁNBAN 871 letékesek nem tudtak meggyőződni. Terjedelmében is ez volt a legnagyobb; a többi levél főleg beszámoló volt, melyek kevés részletet tartalmaztak a kereskedés lehetőségeiről. A jelentés alapján a Társaság egyik ülésén vita bontakozott ki. Már ekkor kecsegtetőnek tartották a Japán felé irányuló kereskedelmet, de a végleges döntést Saris meghallgatása utánra hagyták. A reményeket így foglalták össze: „Bánfámból, Sziámból és az Indiák többi részéből származó áruk forgalma jövedelmező. A fő ok az ott folytatandó kereskedésre a vásznunk iránti kereslet,"10 0 Novemberben megszületett a döntés, hogy Japánba újabb hajót indítanak. A küldendő áruk összeállításához pedig elsősorban a Saris-féle jelentés szolgált alapul.10 1 Amikor Saris elhagyta Japánt, javaslatokat tett a kereskedés megszervezésére. Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy nagyvárosokba is kell eladandó árukat küldeni, úgy, ahogy azt a hollandok tették. Saris két helyet ajánlott: Surungát és Oszakát.10 2 A Japánban hagyott kereskedők egy helyen változtattak: Surunga helyett Edóban létesült altelep. Itt Wickham lett az ügynök, akinek Adams is segítséget nyújtott a kezdeti problémák megoldásában. Oszakába Eaton került. A két fő kirendeltség mellett Csuzima szigetén volt még angol kereskedő. Emellett több városban voltak megbízottak — többnyire japánok —, akikre több-kevesebb árut bíztak. Az altelepek a kezdetektől fogva kulcsfontosságúak voltak. 1614-ben Edóba I kb. 2900 taelnyi10 3 , Oszakába kb. 1500 taelnyi, Csuzimába pedig kb. 800 taelnyi ! áru került. A három vidéken felhalmozott áruk értéke jóval meghaladta a Híradóban hagyottat (kb. 4000 tael). A második angol hajó (a Hoziander 1615-ben) által hozott áruknak közel a felét vitték Oszakába.10 4 A rendszeren ugyan történtek kisebb változtatások (pl. Wickham egy sziámi utazás miatt elhagyta Edót), 1 azonban a kereskedésben az altelepek mindaddig kulcsfontosságúak voltak, amíg a japán törvények lehetetlenné nem tették múködésüket. Az angol telep induló árukészletének értéke közel 12.000 tael volt. Ennek legnagyobb részét az Angliából hozott szövetek tették ki, melyekből összesen 1755 1/2 yard volt, majdnem 3900 tael értékben. (Az egész készlet értékének 32,5%-a.) Az Angliából hozott árucikkek közül az elefántcsont (kb. 2100 tael=18%), az ágyúk és puskapor (kb. 1100 tael=9,2%), valamint ólom (kb. 600 tael=5%) maradt számottevő mennyiségben Japánban. Az Ázsiából származó áruk közül az indiai textil- és (csekély mennyiségű) selyemtermékek (kb. 2500 tael=21%), valamint a 315 picul bors (kb. 740 tael=6,3%) volt fontos. A fenti adatokból kitűnik, hogy a Japánban hagyott áruk döntő többsége Európából származott.10 5 Emellett közel ugyanennyi értékben (12.000 tael) pénz is maradt a telepen. A következő hajókon10 6 is hasonló termékek érkeztek, azonban a részletekről igen kevés adat maradt fenn. Az 1615-ös szállítmány értéke 8600 taelnyi volt. 100 Sainsbury, Noel (ed.): i.m. 329. 101 Sainsbury, Noel (ed.): i.m. 902. 102 Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 5. 103 Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 13. 104 Massarella, Derek-, i.m. 146., 152., 168. 105 Az angolok induló árukészletét részletesen Id. Pratt, Peter: i.m. 46-49 106 1615-ben a Hoziander, 1616-ban a Thomas és az Advice, 1617-ben pedig újra az Advice látogatott Japánba. Az 1615-ös és 1616-os rakomány értékéről: Massarella, Derek: i.m. 168.; Foster,
