Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
872 SZOMMER GÁBOR A rakományból jelentős hányadot tett ki az ólom (kb. 27.600 catty 107 ), valamint a tűzfegyverek, acél, bors, indiai textíliák, higany és viasz (Pataniból). 1616-ban, mivel két hajó érkezett, a hozott áruk értéke is jóval nagyobb volt: kb. 18.500 tael. Ennek közel a felét az angol szövet és posztó tette ki, ami mellett ólom, ón és acél is érkezett számottevő mennyiségben. A két hajó igen sok eladhatatlannak minősített terméket is hozott. A későbbiekre nézve reményt keltő volt, hogy első ízben hozott angol hajó selymet, viszonylag jelentős mennyiségben (337 catty 108 ). Az Advice 1617 elején, Wickhammel a fedélzetén Bantamba ment, majd fél év múlva visszatért. Cocks elég részletesen leírja rakományát: viszonylag nagy mennyiségben (valószínűleg Wickham unszolására) hozott selymet; 2065 rúd ólmot; viaszt, higanyt, valamint az átlagosnál jóval kevesebb angol szövetet és posztót. Az angol-holland ellenségeskedések kitöréséig tehát összesen 5 angol szállítmány érkezett. Holland részről valamivel jobban látták el a telepet. Ugyanezen időhatárok között 11 hajójuk érkezett, ami jóval több áru Japánba szállítását tette lehetővé. 1615-ben két hajón 57.000 guilder értékű árut szállítottak.109 Ez a szám a későbbiekben jelentős mértékben megnőtt, elsősorban a kínai hajók ellen végrehajtott kalóztámadások révén. Az angol termékek közül az ólom volt az egyetlen, amiből szinte korlátlan mennyiséget lehetett eladni. A fő vásárló maga a sógun volt, aki a szállítmányok í nagyobb részére lecsapott, akár Angliából származott a fém, akár a hollandok által hozott gyengébb minőségű, délkelet-ázsiai ólom volt. A kereslet ellenére 1616 után az ólom ára lassú csökkenésnek indult, így a szerezhető haszon is egyre kisebb lett (1616-ban 1 picul ólmot 7 taelért, míg 1620-ban 4,5 taelért lehetett eladni).11 0 Az angol szövetek is viszonylag jó keresletnek örvendtek, azonban az eladható mennyiségnek határt szabott, hogy nem elsősorban ruházkodási célra vásárolták a japánok, hanem leginkább páncélokat és fegyvereket csomagoltak beléjük.11 1 Az eladást valamelyest nehezítette, hogy gyakran évente változott a leginkább keresett szín; egyedül a fekete szövetek voltak állandóan eladhatók.11 2 Az angolok számára a legnagyobb probléma a hollandok versenye volt, akik hasonló termékekkel kereskedtek. Noha már a kezdetektől jellemző volt, hogy a hollandok az angoloknál olcsóbban kínálták áruikat, a konkurrenciaharc a privilégiumok csökkentése után vált igazán élessé. Ezt világosan mutatja Cocks egyik, a Társaság vezetéséhez írott levele: finden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a William (ed.): i.m. 4. kötet 120., 132., 183., 266. A Hozianderen jött termékekről Id. Foster, William (ed.): i.m. 4. kötet 60. Emellett Cocks naplójában olvasható, hogy milyen cikkek érkeztek. Az Advice második japán útja során szállított termékekkel kapcsolatban v.o.: Foster, William (ed.): i.m. 6. kötet 9., valamint Cocks, Richard: i.m. 1. kötet 292-295. 107 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 60. 108 Foster, William (ed.): i.m. 4. kötet 266. 109 Kato, Eiichi: Unification and Adaptation, the Early Shogunate and Dutch Trade Policies. In: Blussé, L.- Gaastra, F (eds.): Companies and Trade. Leiden, 1981 (A továbbiakban Kato, 1981) 220. 110 Cocks, Richard: i.m. 1. kötet 204.; 2. kötet 187. 111 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 311. 112 Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 198., 202.
