Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
870 SZOMMER GÁBOR reskedelmi lehetőségekről is ír. Állítása szerint a szövetek — sajnálatos módon — a holland és spanyol szállítások miatt olyan olcsók, mint Angliában. A hollandok fő árucikkeinek — melyek jórészt egybeestek az angolok által forgalmazott termékekkel — kelendőségéről így írt: „Először is, a vásznukból nincs haszon; az ólom fontja kb. 4 penny, vagy még kevesebb, akár 3 penny, ami nem hoz profitot; az acél fontja 6 penny és a más dolgokból szerezhető nyereség is kicsi." Sarishoz hasonlóan megemlíti a Patanival folytatott kereskedés fontosságát, valamint a kínai termékek nagy keresettségét, ám ezek ára időszakonként változó volt. A kiszállítható áruk közül két nagy csoportot emelt ki: az élelmiszereket és hadicikkeket, valamint a nemesfémeket.9 5 Egy másik levelében szintén nem festett túlzottan kedvező képet a lehetőségekről. Az elefántcsont olcsó, mert a hollandok nagy mennyiséget hoztak belőle; ,Дг ón olyan olcsó, mint Angliában; az ágyúk egyáltalán nem örvendenek nagy keresletnek; a kalikó és a kambajai termékek egyáltalán nem keresettek. A borsot és a szegfűszeget illetően: ez az ország nem használ belőlük sokat, sem bármely másik fűszerből."96 A Japánban maradt kereskedők közül is többen elküldték levelüket a Cloveval. Cocks a Sziámba és Pataniba irányuló hasznot emelte ki, a hollandok példájára utalva. A japán termékek közül az ezüst fontosságát hangsúlyozta. A vászon e- , ladhatóságáról így írt: „Ha bármilyen nagy mennyiségű szövetet el tudnánk adni, az nagy dolog lenne, annak ellenére, hogy az ár alacsony; mivel itt még annyira a selyem rabjai, hogy figyelembe sem veszik a szövet viselésének előnyeit; azonban i az idő megváltoztathatja gondolkodásukat, ezalatt pedig nekünk más hasznot hozó ügyleteket kell keresnünk,"97 Tempest Peacock pedig a következőképp látta a lehetőségeket a kereskedésre: ,Aml bármilyen, az Önök által elvárt, itt szerezhető hasznot illet: kevés lehetőséget látok ebben a helyben. Hogy Sziámból és Pataniból miféle profit nyerhető még nem tudom, de bizakodhatunk, hogy a fent említett két hellyel kereskedve jó ' pénzt szerezhetünk. Meglátásom szerint angol termékeink — ha mindent figyelembe veszünk — nem hajtanak nagy hasznot, keveset tudunk belőlük eladni, noha reményeink jók."98 Amikor a Társaság vezetői először értékelték a japán lehetőségeket, a fentiek voltak a számukra hozzáférhető információk. A jelentések többsége óvatosan mutatta be a helyzetet, jórészt reményekről szólt. Nem beszéltek azonnal elérhető hatalmas haszonról és az angol termékek iránti óriási keresletről. Mindegyik kiemelte a Japánon kívüli területekkel folytatandó kereskedelem fontosságát (elsősorban Sziámot és Patanit hangsúlyozva), valamint azt, hogy a sziget bővelkedik ezüstben. Egyedül Saris beszélt nagy profitról. Az általa leírtakat alátámasztani látszott a holland példa, akik a Társaság információi szerint nagy hasznot szereztek a japán telepük révén.9 9 Az ő jelentése azt tartalmazta, amit az igazgatók leginkább hallani szerettek volna, az egyes részletek valótlanságáról pedig az il-95 Riess, Ludwig: i.m. 196. A teljes levelet közli: Riess, Ludwig: i.m. 194-200. 96 Foster, William (ed.): i.m. 1. kötet 320-321. 97 Foster, William (ed.): i.m. 1. kötet 317. 98 Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 3. 99 Sainsbury, Noel (ed.): i.m. 336.
