Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849

ANGOL-HOLLAND KERESKEDELMI VERSENGÉS JAPÁNBAN 863 veteket, ólmot, elefántcsontot, borsot és selyemtermékeket hozott.6 3 A következő holland hajók csak 1612-ben érkeztek Japánba. Röviden összefoglalva: a VOC kedvező feltételek mellett indíthatta meg japán telepét, azonban az adott politi­kai-kereskedelmi viszonyok mellett ez az ügynökség csak másodlagos szerepet tudott játszani. Az angol telep létrehozása a Kelet-indiai Társaság Nyolcadik Utazásához köthető.6 4 A japán kereskedésre elsősorban két dolog irányította rá a figyelmet. Egyfelől John Saris, a bantami kirendeltség egyik kereskedőjének megfigyelései, melyek szerint Japánban jelentős hasznot lehet szerezni, másrészt a fent említett William Adams — aki a hírek szerint „nagy kegyben áll a Császárnál"65 — je­lenléte az országban. Az Utazás keretében három hajó indult kelet felé John Saris parancsnoksága alatt: a Clove, a Thomas és a Hector. Japán elérése azonban nem volt elsődleges szempont, amit a Társaság által az Utazás számára kibocsátott utasítás bizonyít: „19. Ha, akár a korábban Suratban hagyott áruk, akár a jelen rakomány eladása által az angliai piacon kelendő árukat lehet beszerezni [ Suratban ], mind a három hajó közvetlenül hazatérhet.."66 Az út során azonban kiderült, hogy Indiában nincs lehetőség a kereskedésre, így a hajók Bantamba mentek. Innen csak a Clove ha­józott keletnek, a másik két hajó hazatért. Saris a Maluku-szigetek útba ejtésével 1613 júniusában érkezett meg Hirado kikötőjébe. A helyi daimjó67 barátságosan fogadta az angolokat, majd William Adams is megjelent, akivel Saris Iejaszu ud­varába utazott, és hivatalos engedélyt kért a kereskedésre. Októberben kapta kézhez a választ, egy privilégiumlevél kíséretében. Az angoloknak (hasonlóan a hollandokhoz) nem kellett vámot fizetniük. Hajóik bármely japán kikötőbe me­hettek, Edóban pedig területet kaptak egy telep létrehozására. Az angol és a holland kiváltságok összevetésekor kevés olyan eltérés akad, amely a kereskedést komolyan befolyásolta. Mindkét nemzet képviselői szabadon látogathatták a japán városokat. Vámokat sem kellett fizetniük, azonban ez nem minősült speciális dolognak: ,,Japánban nem nagyok a költségek: csak egy ajándék a császárnak és a királynak [a daimjónak - Sz.G.] és 2-3 a titkároknak. Más vámok nincsenek erre".6 8 Emellett az angolok több olyan kiváltságot is kaptak, amit a hollandok de jure nem, ám de facto élveztek. Saris szerint a japán telep létrehozását több dolog is indokolta: , Д Moluk­kákon magánjellegű forrásból szerzett biztos információk; az, hogy a holland telep már ide, Firandoba [Hirado megnevezése angol forrásokban - Sz.G.] települt; a most, a Japán Császártól kapott nagy kiváltságok; bizonyosság, hogy angol telepek jöttek létre Sziámban és Pataniban; az erre a vidékre szánt áruk megléte, melyeket 63 Foster, William (ed.): i.m. 1. kötet 151. 64 Részletesebben ld. Szommer Gábor: John Saris utazása Japánba, 1611-1614. In: Világtörté­net 1998 ősz-tél. 20-36. 65 Pratt, Peter: The History of Japan, Compiled from the Records of the East India Company. Kobe, 1931 14. 66 Pratt, Peter: i.m. 11-12. 67 Japán tartományűr. Híradóban a Macúra család kezében volt a hatalom. 68 Az idézet Adams egyik leveléből való. Idézi: Riess, Ludwig: History of the English Factory at Hirado. In: Transactions of the Asiatic Society of Japan 1898. 197, 198.

Next

/
Oldalképek
Tartalom