Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
864 SZOMMER GÁBOR eddig még nem sikerült eladnunk; végül a haszon reménye, amit a későbbi tapasztalatok eredményezhetnek."6 9 A Clove indulásakor végül 8 angol maradt Hiradoban, mint a telep személyzete: Richard Cocks, főkereskedő; William Adams (évi 100 £ fizetéssel); Tempest Peacock (50 £/év); Richard Wickham (20 £/év); William Eaton (18 £/év); Walter Carwarden (12 £/év); Edmund Sayers (12 £/év) és William Nelson. Mind az angolok, mind a hollandok egy kisvárosban, Hiradoban települtek le. A döntéssel szemben igen komoly ellenérvek hozhatók fel, azonban a telep itt történő létesítése nem vezetett szükségszerűen kudarchoz. Massarella szerint a döntést több dolog indokolta. A település fekvésénél fogva megfelelő volt a Bánfámból érkező hajók fogadására és régóta nyitva állt a Dél-Kínai tenger kereskedelme felé. Emellett, mire dönteniük kellett, már mind a hollandok, mind az angolok jelentős pénzt fektettek be a daimjó jóindulatának megnyerése érdekében, továbbá sikerült jó viszonyt kiépíteni a helyi lakosokkal. Az angolok innen szemmel tarthatták a hollandokat és sokat tanulhattak hibáikból.70 Az indokok közül egyedül az elsőt tartom elfogadhatónak. A kortársak egyöntetűen negatívan nyilatkoztak Híradóról. A választott településnek hajózási szempontból igen komoly hátrányai voltak. Saris így írt, amikor behajózott a város kikötőjébe: „A király [daimjó - Sz.G.] legalább háromszor húsz csónakot, más néven gályát küldött hogy átvontassák hajónkat egy valame- i lyest veszélyes ponton, mivel ott a tengerjárás annyira erős volt, hogy hiába fújt erős szél, nem tudtunk ellene tenni. És ha az örvénybe bekerültünk volna, az a sziklákra sodor minket",7 1 Ezt a jelentést a többi hajó példája is alátámasztja: mindegyiknek csónakokra volt szüksége, hogy megközelítsék a várost. 1621-ben az Elizabeth nevű angol hajó engedély nélkül próbált meg Híradóba behajózni és partra sodródott.72 A kikötő is sok kívánnivalót hagyott maga után. Richard Cocks, az angol telep vezetője ezt írja egyik levelében, Hiradot és Nagaszakit összehasonlítva: „[Nagaszakiban - Sz.G.] a világ legnagyobb hajói, vagy karakkjai kedvükre ki- és bemehetnek és a város előtt horgonyozhatnak egy kábel hosszú partszakaszon, legalább 7-8 ölnyi vízben: nagy város és sok gazdag kereskedő él benne. Ezzel szemben Firando kis halászváros, nagyon kicsi és rossz kikötővel, ahol 8-10 hajónál több nem lehet egyszerre anélkül a nagy veszély nélkül, hogy viharban tönkreteszik egymást,"73 Hirado kereskedelmi szempontból is elég kedvezőtlen volt, a csekély helyi kereslet miatt: 1584-ben a városban kb. 2000 lakos élt. Még 1637-ben is azt írta egy holland kereskedő, hogy a VOC telepe nélkül Hirado nem más, mint egy jelentéktelen halászközösség.7 4 A daimjó, aki helyi vásárlóként leginkább számításbajöhetett, szintén szegény volt. Gyakran kért kölcsönöket mind az angoloktól, 69 Saris, John: i.m. 202. A „Molukkákon" szerzett információk egy ottani holland kereskedőtől származtak, és a VOC Japánnal folytatott tevékenységére nézve is szolgáltak felvilágosítással, azonban Saris nem taglalja részletesen az esetet. Vö. Saris, John: i.m. 90. 70 Massarella, Derek: A World Elsewhere. New Haven, 1990 121. 71 Saris, John: i.m. 147. 72 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 175. 73 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 313-314. 74 Massarella, Derek: i.m. 107
