Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 829 letek hovatartozása Erdély és a Zaporoszjei Had viszonyát nem mérgezi. Soha ne veszítsék szem elől a legfontosabb célt — hangzott a királyi figyelmeztetés —, hogy „a közös ellenséggel szemben" Svédország-Erdély-Zaporozsjei Had koalíciójának kell helytállnia, semmiféle zavaró körülmény nem késleltetheti a közös fegyveres támadást. Ennek a stratégiának a jegyében mondott igent a svéd király Rákóczi lengyel királyi címére (princeps regia dignitate in Polonia coronetur), sőt ez irányú befolyását „a brandenburgi választófejedelemnél és a kozákoknál is" megígérte.83 Ha Rákóczi György a katonai szövetségért a krakkói vajdaságot a várossal együtt kérné — tért át Károly Gusztáv az újabb feszültséggócra —, körültekintően járjanak el a követek. Krakkó városáért magas árat kell szabni. A korona mellé az ősi koronázó várost 1 millió, de minimum 400-500 ezer birodalmi tallér lefizetése ellenében megkaphatja. Ezt a pénzösszeget Stettinben vagy Hamburgban letétbe kell helyeznie, a pénz megérkezéséig a krakkói svéd helyőrség a városban marad. Mihelyt a stettini vagy hamburgi magisztrátus a pénz meglétéről értesíti a svéd királyt, csak akkor kezdődhet meg az evakuáció. Rákóczi köteles az elvonulók személyes bántatlanságát, a vagyontárgyak sérthetetlenségét, a fegyverzet szabad elszállítását garantálni. Károly Gusztáv gyanakvására és bizalmatlanságára vall az utasítás azon része, amely a követektől fokozott éberséget vár 1 el a leírtak végrehajtása során. Haladéktalanul jelenteniük kell, ha Rákóczi György Krakkó átvétele után netán a lengyelekkel egyezkedne a koronáról (cum Polonis agat de corona Poloniae) és a svéd-erdélyi szövetség felrúgásán munkálkodna.84 Ugyanebben a levelében Károly Gusztáv Wellinget Ukrajnába parancsolta, hogy késedelem nélkül Svédország-Erdély-Zaporozsjei Had (inter Nos, principem I et Kossacos) koalíciós egyezkedéseit végleges formába öntse.85 Önmagában az a I tény, hogy a király megbízottját új szolgálati helyre rendelte, nem sok mindent árult el a közvetlen környezetének. Senki előtt nem volt titok Károly Gusztáv és Hmelnyickij hetman gyakori levélváltása 8 6 — pl. 1656. június 30., július 13., 15. —, svéd-kozák relációban is várható volt a szerződés aláírása. A szeptember 25-én megbízott Jacob Törneschild követ erősítésére utazott Welling Erdélyből Csigirinbe. A svéd király a Zaporozsjei Haddal szemben is roppant liberális volt. Ajánlatai között ilyenek szerepeltek: „ukrán szabad köztársaság" (libera respublica in Ucraina), vagy Lengyelországon belüli teljes autonómia, vagy részesedés a feldarabolt Lengyelországból (Polonia laceranda sit), vagy tetszésük szerinti király uralmának elismerése (sub quo Rege potissimum vivere placeat?). A maximális engedmények mögött az orosz-kozák kapcsolat szétszakítása állt, remekül kihasználva az orosz-kozák viszonyt mérgező körülményeket. Hmelnyickijt rá kell döbbenteni arra — a követutasítás szerint —, hogy a kozákok szabadságát nemcsak megsértette, hanem megsemmisítette Oroszország. Alekszej Mihajlovics cár Kis-, és Fehér-Oroszország egyeduralkodója, litván nagyfejedelem titulusokkal nem érte be, Volhínia és Podólia uralkodójának is hirdeti magát. Ezek a területek a kozák-83 Ua. 177-179. 84 Ua. 180-181. 85 Ua. 181. 86 Archív JUZR III/6. 123., 124-125., 127.
