Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
808 GEBEI SÁNDOR natkozott. Tudomásul vette a lengyel tárgyaló bizottság a Hmelnyickij-i javaslatot. Kozák territóriumnak a kijevi, a csernyigovi és a braclavi vajdaságok számítottak. Nyugaton a Szlucs és a Goriny folyók, északon a Pripjaty és a Szozs folyók, keleten az orosz-lengyel államhatár, délen a Krími Kánság és Ukrajna között elterülő Vadmező, délnyugaton a Dnyeszter folyó képezte a Zaporozsjei Had országát. Tulajdonképpen a kozákok megközelítőleg egy 200 ezer km2 -es országot alapítottak az országban (Ukrajna a Rzeczpospolitában), hiszen kikötötték azt is Zborovban, hogy itt sem királyi, sem lengyel nemesi haderő nem tartózkodhat, nem állomásozhat.18 Mivel a varsói szejm ezt a Rzeczpospolitára szégyent hozó megállapodást nem ratifikálta, a domowa wojna = belháborü folytatódott. 1651-ben úgy tűnt, hogy a Zaporozsjei Had ereje megroppant a beresztecskoi vereséggel, ám 1652-ben Batognál revansot vett a kozákság Beresztecskoért. Az 1648 óta tomboló háborúban bebizonyosodott, hogy a küzdő felek egymással nem bírnak, de a Rzeczpospolita nem mondhatott le értékes, halban, vadban, nyersanyagokban gazdag országrészéről, nagyhatalmi státuszához nélkülözhetetlen katonaanyagáról. Hmelnyickij kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek következtében — 1649 tavaszán jelent meg Moszkvában a Zaporozsjei Had első „nagykövetsége", hogy Alekszej Mihajlovics cár közvetítsen a hadakozó felek között — Moszkva 1653 őszére semlegességét feladta és a cár az egyvallásúak feletti protektori szándékát a zemszkij szobor (rendi gyűlés) határozata alapján kinyilvánította. „Velikij goszudar... za getmana i i za vszjo Vojszko Zaporozsszkoje sztanyet dija pravoszlavnije hrisztyijanszkije veri" (a hatalmas.uralkodó... kiáll a hetmanért és a teljes Zaporozsjei Hadért, a pravoszláv keresztény hit mellett).1 9 Felmerül a kérdés: miért csak most, 1653-ban döntött Moszkva a beavatkozás mellett? Miért csak most, 1653-ban rúgta fel a békét Lengyelországgal? , Az orosz követ Varsóban a király és a respublica vétkeivel magyarázta a béke felmondását. Elhangzott a hivatalos indokolásban az, hogy a cár a pravoszlávok üldözését, és a keresztény vér további ontását nem tűrhette tovább. János Kázmér király méltatlan a kozákok feletti seniorságra, alattvalói az ellenük elkövetett bűnök miatt mentesülnek a vazallusi kötelmek alól és szabadon dönthetnek az űj seniorjuk felől. Mivel a Zaporozsjei Had komolyan fontolgatja a szultán vagy a krími kán hatalmának elismerését, Alekszej Mihajlovics cár, egy igazi keresztény uralkodóhoz méltóan cselekszik, ezután kiáll a hetman és kozákság mellett.2 0 A ki nem mondott és legfontosabb ok az volt, hogy a Rzeczpospolita katonai és gazdasági erejét ekkorra már a hatéves háború maradéktalanul felőrölte és a 18 Aktü, otnoszjascsijeszja к isztoriji Jugo-Zapadnoj Rossziji t. III. SPB., 342-344. /Aktü JUZR/, Vosszojegyinyenyije t. III. 303-304.; Szilágyi S.: Erdély és az északkeleti háború. Levelek és okiratok I. k. Bp., 1890. 53. /Erdély/ Erdélyi országgyűlési emlékek/ЕОЕ//Szilágyi S. szerk. /XI. k. Budapest., 1886. 32.; Kripjakevics I. P: Bogdan Hmelnyickij. Kijiv, Vid. Akademii Nauk URSzR, 1954. 345. Ukrajna államhatárairól: Kripjakevics I. P: Derzsavni mezsi In: Zapiszki Naukovovo Tovarisztva im. Sevcsenka t. CXLIV-CXLV Lviv,1926. 109-125.; Temberski St.: Annales 1647-1656 In: Scriptores rerum Polonicarum t. XIV (Wydal: W Czermak). Krakow, 1897. 126-128. 19 Vosszejegyinyenyije t. III. Moszkva, 1953. 304. 20 Ismerünk olyan dokumentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Hmelnyickij valóban érdeklődött a török alattvalóság mibenlétéről. 1653 végén a szilisztriai pasa örömének kifejezése mellett a szultán bőkezű jutalmával csábítja a hetinant átállásra. „Hatalmas uralkodónk pasasággal és birtokkal tüntet ki, zászlót küld neked. „ - Archív JUZR III/4. Kijev, 1914. 802-803. Hmelnyickij
