Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 793 doltsági missziókban működő legfontosabb — és tegyük hozzá: hosszú távon sikeresebb : — konkurenseik, a bosnyák obszerváns ferences szerzetesek tudatlanságáról. A ferencesekkel — írta 1617-ben Marino de Bonis belgrádi jezsuita — csak a fegyverekről és a lovakról lehet társálogni, máshoz nem értenek, de más nem is érdekli őket. A jezsuiták a jelentéseikben arról is szóltak, hogy a boszniai ferencesek mind igen tudatlanok, alig tudnak olvasni is, kivéve azokat, akik mégis egy kicsit többet tudnak, mert Itáliában tanultak. Ok viszont Itáliából csak a paráznaságot és a csapodár életet hozták magukkal, mégis tudatlan és együgyű társaiknak úgy állítják be magukat, mintha ők lennének a világ legnagyobb tudósai. így egy alig 20 éves bosnyák ferences fiú Belgrádban azt prédikálja, hogy ő a legnagyobb hittudós a világon, pedig összekeveri Luther Mártont Aquinoi Szent Tamással, és nem átallja mint katolikus tanítást azt hirdetni, hogy csak a hit által üdvözülünk.180 Nem kétséges, hogy a ferencesek átlagos tanultsága elmaradt a jezsuitáké mögött, nagy hiba lenne azonban szó szerint elhinnünk a jezsuita misszionáriusok szavait. Mint a fent idézett, igencsak elítélő beszámolókból is kitűnt, sok bosnyák ferences tanult itáliai kolostorokban és főiskolákon. Paolo Papich és társa 1623. évi jelentése szerint a bosnyák provinciából, amelyhez 355 szerzetes tartozott, • nem kevesebb mint 53 növendék tanult Itáliában vagy Magyarországon, azaz min-I den hetedik ferences a jelentés időpontjában éppen külföldön tanult.181 A 17. századi boszniai ferences provincia több szerzetese is könyveket írt és I jelentetett meg Itáliában. Fra Mattia Divkovich Roberto Bellarmino és más hittudósok munkáit fordította, kompilálta, népszerűsítette, könyvei a régió nyomdászatának a központjában, Velencében jelentek meg 1611-ben és 1616-ban. Stefano a Salina (az erdélyi misszióprefektusnak csak névrokona, másik neve Matijevich 1 volt) olaszból fordított le egy gyónási kézikönyvet. Paolo Posilovich bosnyák ferences 1642-től scardonai püspökként Bosznia főpásztora volt, aki igényt tartott a szlavóniai, sűrűn bejárt plébániákra is, amikor pedig (a Velencével ekkor folytatott háborútól aligha függetlenül) a törökök kegyetlenül üldözni kezdték Boszniában a ferenceseket, átjött a magyarországi hódoltságba és a Balaton környéki falvakat vizitálta. A misszionárius-püspök két ájtatossági munkát is kiadott Velencében.182 Voltak irodalmi törekvései annak a Paolo Papich bosnyák ferencesnek is, aki hét évig missziózott Bácskában, prédikált, térített és ördögöt űzött. Miután viszszatért Boszniába, Biblia-fordításba kezdett, majd a volt bácskai misszionárius lefordította egy 1617-ben szentség hírében meghalt olasz obszerváns ferences szerzetes, római hitszónok és misztikus író, Bartolomeo da Saluthio Le sette trombe per risveglar peccatori e penitenza című, apokaliptikus ihletésű, Velencében 1619-ben megjelent népszerű munkáját. Ez a fordítás azonban — bár Papich mindent elkövetett a kiadására — kéziratban maradt.183 180 Erdélyi és hódoltsági jezsuita misssziók... 295. 181 B. Pandzic: Relatio... 214-216. APF SOCG Vol. 55 Fol. 123. 182 M. Batinic: Djelovanje... II. 103-117. A. Kovacié: Biobibliografija... 103-113., 284-287., Daniel Farlatus: Illyricum Sacrum IV Venetiis, 1769. 182. 183 Ignacije Gavran: Fra Pavao Paopic kao prevodilac. In:Regiones Paeninsulae Balcanicae et Proximi Orientis. Aspekte der Geschichte und Kultur. Festschrift für Basilius S. Pandzic. Hrsg.
