Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
792 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY szemben a temesvári pasánál keresett (nem kis anyagi áldozatok árán) oltalmat. Amikor pedig a törökök szét akarták ágyúzni az általa Lippa mellett épített templomot, mert csak a régi templomok kijavítását engedélyezték, újak építését nem, akkor Stipanchich egyenesen a fővárosba, Isztambulba ment, ahol a nagyvezír embereitől tisztes pénzösszeg fejében olyan, számára kedvező szultáni parancsot szerzett, amelyet azután a kádi is nagy tisztelettel, állva olvasott.17 5 Ez a török-bosnyák viszony azonban csak az olaszok vagy a magyarok számára tűnt olyan meghittnek, mert a görögkeleti egyház összehasonlíthatatlanul nagyobb kegyben állt a török méltóságoknál, mint a bosnyák barátok. Az ortodox egyház a konstantinápolyi pátriárka révén még a boszniai ferenceseknél is sokkal jobban függött a törököktől, és Konstantinápoly elfoglalása óta különleges kiváltságokat élvezett az oszmán birodalomban. Az ortodox püspököknek és érsekeknek azonban ezeket a kiváltságokat minden évben hatalmas összegű ajándékokkal meg kellett erősíteniük, ehhez pedig szükségük volt a katolikusok adójára is.17 6 Ezért a görögkeleti püspökök, arra hivatkozva, hogy ők valamennyi, a török területen élő keresztény vezetői, rendszeresen adót követeltek a katolikusoktól is. Amikor a bosnyák ferencesek ellenálltak ennek, akkor bevádolták őket a törököknél, akik erre a bosnyák ferenceseket — ismétlődő rendszerességgel — fogságba vetették, kínozták.17 7 Tanulatlan és könyvet író misszionáriusok A bosnyák ferencesek tudatlanságát, középkorias gondolatvilágát felháborodottan írták le Rómába küldött leveleikben a konkurenseik. Különösen a jezsuita misszionáriusok írtak gúnnyal és sajnálkozással a bosnyák hittérítők tudatlanságáról.17 8 A hódoltsági misszionáriusok között valóban a legképzettebbek voltak Szent Ignác követői, bár a török alatt élő falvakba a rend nem a legjobban felkészült és főként nem a kontemplativ filozófiára hajlamot érző embereit küldte. (A római rendtartományból érkezett olasz ferences, Modesto a Roma szintén tanulatlannak nevezte az erdélyi bosnyák barátokat, szerinte Marco Bandini írni-olvasni nem tudó papnövendékeket akar felszentelni. Az erdélyi katolikus urak pedig azért nem hívják a boszniai ferenceseket az udvarukba, mert ott folyton vitázni kell az eretnekekkel, márpedig a bosnyák szerzetesek ostobák és emiatt erre is alkalmatlanok.179 ) A jezsuiták propagandájában a többi rendénél sokkal erősebben jelent meg saját szerzetestársaik magasztalása és a többi rendhez tartozó misszionáriusok megszólása. Különösen éles szavakat olvashatunk a jezsuita beszámolókban a hó-175 APF SOCG Vol. 179. Fol. 125. Relationes... 82-107. 176 дрр SOCG Vol. 218. Fol. 148-149. Steven Runciman: The Great Church in Captivity. Cambridge 1968. 259-288. Bernard Heyberger. Réforme catholique et union des Églises orientales. In: Homo religiosus. Autour de Jean Delumeau. Paris 1997. 292-298. 177 APF SOCG Vol. 127. Fol. 386. Vol. 415. Fol. 106. Vol. 417. Fol. 3. Vol. 55. Fol. 148. Vol. 96. Fol. 281. 282. Vol. 218. Fol. 148-149. 178 A jezsuiták barátja, Pietro Massarecchi bari érsek és belgrádi (szendröi) apostoli vikárius is tudatlannak nevezte a bosnyák barátokat: APF Visite e Colegi Vol. 11. Fol. 117. 179 APF SOCG Vol. 269. Fol. 131. 96. Relationes... 277.
