Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
790 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY bevádolták az oszmán hatóságok előtt, hogy a pápa kémjei, és csak úgy szabadultak ki, hogy a raguzai kereskedők tetemes váltságdíjat fizettek értük. A két bencés vizitátor viszont ezek után látható elégtétellel számolt be Rómának arról, hogy több bosnyák ferences is iszlám hitre tért, és a törökök lovagokká tették őket, azaz nyilván szpáhi javadalmat kaptak. Mivel ilyen megtiszteltetés a török katonák közül sem mindenkit ért, a törökök nyilván ezzel is hangsúlyozni akarták a helyi katolikus közösségek vezetői, a bosnyák ferences plébánosok látványos áttérését az iszlám hitre.16 7 Nem bosnyák, hanem raguzai szerzetes, de szintén a hódoltságban működő obszerváns ferences volt az a Vladislavo di Ragusa, aki laikus ferences gyógyító barátként járta be Boszniát és a hódoltságot. Többször is viharos konfliktusba került a bosnyák ferences provincia elöljáróival, és — ferences szerzetes létére — kétszer is megnősült a kádi előtt, sőt az ellenfelei különböző rablásokkal is meggyanúsították. Felvette az iszlám vallást és belépett (talán felcserként?) a török hadseseregbe. 1647-ben a törökök várából, Budáról „sírva" írt a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosainak, hogy vegyék vissza a kereszténységbe, és a ferences rendbe, mert oda kívánkozik, - a levelét így írta alá: Vladislavo di Ragusa laikus ferences vagy más néven Szulejmán janicsár.16 8 Igen tanulságos ebből a szempontból Giorgio di Barto bosnyák obszerváns < ferences szerzetes 1633-ban Anconából írt levele. Való igaz, írta Fra Giorgio, a- ( miről a Hitterjesztés Szent Kongregációjának bíborosai tudomást szereztek, hogy egy — név szerint nem említett — bosnyák ferences iszlám hitre tért, de vegyék i figyelembe azt is, hogy a szófiai érsek emiatt elfogta és a hitehagyott barát 12 évi fogságot szenvedett, és különben is, ne felejtsék el a bíborosok, hogy az apostolok között is akadt egy Júdás. Fra Giorgio nemcsak védekezett, de vádaskodott is: a bíborosok gondoljanak arra is, hogy a magyarországi hódoltságot irányító Massarecchi bari érsek (a bosnyák ferencesek elszánt ellenfele), egy olyan mohamedánná lett ferencest tartott maga mellett, aki újra és újra megtagadta a hitét, és végül Törökországba szökött. Azt, hogy mindebből mennyi volt igaz, nem tudjuk ellenőrizni, de az bizonyos, hogy a bosnyák ferencesek áttérése az iszlámra nem volt kivételes esemény.169 Egy névtelen, de minden bizonnyal a boszniai provincia egyik idősebb és sértett ferencese által (aki Nicolz Braicovich a Foinica boszniai provinciális eltökélt ellensége lehetett), a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának, Francesco Ingolinak megküldött bűnlajstrom 1636-ban nemcsak azzal vádolta a provinciális pártján álló bosnyák barátokat, hogy úton-útfélen paráználkodnak, hanem azzal 167 Velislavi jelentése: Biblioteca Casanatense, Roma, Ms. Cod. No. 2672. X, VI, 20. Fol. 205-206/v. Igen sok hibával, rossz jelzettel, téves dátummal, hibás szerzőséggel kiadta: E. Fermendzin: Acta Bosnae i. m. 390-391., a különben rendkívül alapos okmánytár kiadásából még az is lemaradt, hogy a két vizitátort a pápa küldte: "mandati dalla Santitá di Nostro Signore." Új kiadása: Tóth I. Gy. Raguzai misszionáriusok... 304-307. Vö. Erdélyi és hódoltsági... 1/1. 66. 183. 193. A renegátokra: Bartolome Bennassar-Lucüle Bennassar. I cristiani di Allah. Milano 1981. 21-104., 27 magyarországi renegát élettörténetével. 168 Tóth István György. Raguzai Ulászló más néven Szulejmán janicsár ferences barát levele Budáról. Ráday Gyűjtemény Évkönyve VII. Bp. 1994. 191-193. 169 APF SOCG Vol. 8. Fol. 391.
