Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
774 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY tudtak magyarul, de misézhettek, keresztelhettek és a nemesek megértették a latin nyelvű prédikációjukat is. A katolikus nemesuraknak tehát elsősorban udvari papokra volt szükségük, és valóban, a két első bosnyák ferences misszionárius — világi pap ruhájában! — mint udvari pap szolgált a patrónusaik kastélyaiban. Stefano a Salina (Szalinai István) bosnyák ferences 1630 elején, a Bethlen Gábor halálát és Brandenburgi Katalin katolizálását követő rövid, a katolikusoknak kedvező zűrzavaros időszakban, három társával együtt világi ruhában a temesközi misszióból Erdélybe jött. I. Rákóczi György 1632-ben azután kiváltságlevelet állíttatott ki a számukra, így a bosnyák misszionáriusok a szerzetességet korlátozó erdélyi országgyűlési határozatok ellenére működhettek Erdélyben.100 A négy bosnyák ferences közül kettő, Elia da Posega, (aki Marco Bandini első társa volt a temesközi misszióban, és Lippán szolgált), valamint Mariano a Sarajevo, (aki egy bő évtizeddel később visszatérve, Erdélyben és Moldvában miszsziózott és ott fontos rendi tisztségeket töltött be), hamarosan elhagyta Erdélyt, és visszatértek a rendtartományukba. Stefano a Salina azonban Stefano a Lopara bosnyák ferencessel együtt Erdélyben maradt, a Hitterjesztés Szent Kongregációjától misszionáriusi felhatalmazást nyert, és kinevezték az egyelőre nem túl népes misszió prefektusává is. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem támogatta a bosnyák ferenceseket, mert azok — ellentétben a magyarországi rendtartomány- 1 ból jöttekkel — nem a császár országából érkeztek. Miután a bosnyák barátok | kiváltságlevelet kaptak a fejedelemtől, 1636-ban a Tholdalaghy Mihály marosszéki főkapitány támogatásával Köszvényes határában, Mikházán telket vettek, temp- 1 lomot és szerzetesházat építettek, továbbá földeket, szőlőt, malmot vásároltak.10 1 Stefano a Salina önfeláldozó munkájával elérte, hogy a személyét bosnyák létére a magyar urak és a magyar szerzetesek is elfogadták, és ezért egészen a haláláig többé-kevésbé egyetértés uralkodott az erdélyi misszióban. Salinát a fejedelem is kedvelte és kinevezte a katolikusok vikáriusává, - Erdélynek nem volt katolikus püspöke, hanem még Bethlen Gábor idejében szokásba jött, hogy a református fejedelem egy arra méltónak ítélt katolikus papot tett meg vikáriusnak. Ez a fejedelmi kinevezés kétségkívül nem teljesen felelt meg a trentoi zsinat határozatainak, de a fejedelemségben élő katolikusokról mégis hatékonyan gondoskodott. Salina nyerte meg az erdélyi misszió számára a jövő emberét, Damokos Kázmért is, aki élete végén misszióprefektus, kusztosz és — egy in partibus infidelium címmel — Erdély apostoli vikáriusa és titkos püspöke lett. Amikor azonban Damokos Kázmér a magyarországi Szűz Máriáról elnevezett ferences rendtartományból a mikházai kolostor közelében fekvő székelyföldi Szováta faluba jött, rokonai meglátogatására és megtérítésére, még csak laikus testvér volt, mert az ujja csonkasága miatt nem szentelték fel. Salina maga mellé vette Damokost, mint latin-magyar tolmácsát és titkárát. Miután felmentést kapott az ujja miatt, Da-100 AP F visite e Collegi. Vol. 16. Fol. 257/r-v. APF SOCG Vol. 408. Fol. 195. Tóth I. Gy.: Az első székelyföldi katolikus népszámlálás (Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból). Történelmi Szemle 40 (1998) 61-85. 101 Az erdélyi fejedelemségben tilos volt új kolostorok létesítése, de a katolikus pártfogók elérték, hogy Mikházát „elcserélték" a tövisi kolostorra - ez a középkori alapítású és az országgyűlés által is engedélyezett ferences kolostor romokban hevert, pusztán állt, ehelyett működhetett Mikháza.
