Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 775 mokos Kázmért 1639-ben Rómában pappá szentelték, és a fiatal ferences egy ideig Haller István katolikus nemesúr udvari papjaként szolgált.10 2 A bosnyák ferencesek szerették volna elérni, hogy a pápa kizárólag a bosnyák szerzetesek számára — a bulgáriai őrség mintájára — önálló erdélyi ferences kusztódiát alapítson Erdélyben,10 3 míg a középkori kolostorok jogán az Erdélyt a sajátjuknak érző magyar szalvatóriánus ferencesek ezt hevesen ellenezték.104 Mivel az őrség alapításakor mindössze két bosnyák ferences, Stefano a Salina és Stefano a Lopara missziózott Erdélyben, az alapításhoz nyilvánvalóan szükség volt a magyar barátokra is. Stefano a Salina azt is szerette volna, hogy a Szentszék nevezze ki szendrői címmel Erdély tényleges püspökévé - Damokos Kázmér három évtizeddel később, 1668-ban hasonló módon lett Erdélynek a fejedelem előtt titokban tartott főpásztora. VIII. Orbán pápa azonban nem nevezte ki Salinát püspöknek, minden bizonnyal azért, mert nem tartotta volna helyesnek, ha egy bosnyák ferences irányítja a magyarnyelvű katolikusokat. 1640-ben VIII. Orbán pápa egy alapító bullával az erdélyi bosnyák és a magyar ferenceseket egyesítve, a mindössze két (!) működő és két tervezett kolostorból egy új, önálló őrséget hozott létre, amely sem a magyarországi szalvatóriánus, sem a boszniai rendtartomány alá nem tartozott, hanem közvetlenül a rendfőnöknek volt alávetve. Stefano a Salina szerette volna elérni, hogy a bosnyák ! ferencesek temesközi misszióját is csatolják az új őrséghez, de mivel ez nagyrészt török területen működött, Róma elutasította ezt a kérést.105 I A kicsiny őrséget kezdettől fogva erős ellentétek osztották meg, bár 1653-ig, amíg a mindenki előtt nagy tekintéllyel bíró Stefano a Salina élt, az ellentétek nem robbantak ki nyíltan. A magyar hívek nyelvét csak kevéssé értő bosnyák ferenceseket és a magyar anyanyelvű szerzeteseket az eltérő származás mellett 1 egy másik, még fontosabb probléma is megosztotta: A bosnyák „obszerváns" ferenceseknek pápai kiváltságaik értelmében lehettek kisebb ingatlanaik, szőleik, földjeik, malmaik, míg a magyar szerzetesek a ferences rend „reformált" (strictions observantiae, a szigorúbb obszervanciát követő) ágához tartoztak, ők csak koldulásból, a kapott alamizsnából élhettek, ingatlant nem bírhattak, sőt még élelmiszereket is tilos volt felhalmozniuk a kolostorban.106 A pápa a kétféle regulájú szerzeteseket a „reformált" szabályzat szerint egyesítette, azaz az eddig a 1 könnyebb rendelkezésekhez szokott bosnyákoknak is szigorúbb szabályzatot kellett volna elfogadniuk. Erre azonban nem voltak hajlandóak, és emiatt a kicsiny 102 Relationes i. m. 249-250., 295-297. Haller birtokán feküdt Fehéregyháza, itt a szalvatóriánus ferences rendtartománynak középkori, de már romba dőlt kolostora állt, ezt a földesúr támogatásával helyreállították, két bosnyák ferences jött ide, őket éppen ügy Haller látta el élelemmel, í ruhával, mint az iskolamestert. Ezt a kolostort azonban, mivel az országgyűlési határozatok ellenére épült, nem sokkal később a fejedelem elvette a ferencesektől, itteni működésüket betiltva - ezt ellenfelei Damokosnak a haláláig felrótták. 103 Stefano a Salina azzal érvelt, hogy a bosnyákokra nem gyanakszik senki, míg a császár országából jött ferenceseket a fejedelem kémeknek tartja és a katolikus urakat is szorongatja emiatt. A fejedelem ezért csak akkor engedi meg, hogy kusztódiát állítsanak fel, ha azt a bosnyákok irányítják. APF SOCG Vol. 82. Fol. 229. 104 APF SOCG Vol. 82. Fol. 215/r-v. + 220/v. 105 Ар]? SOCG Vol. 404. Fol. 272. Vol. 85. Fol. 405. Vol. 218. Fol. 418/r-v. 106 APF SOCG Vol. 87. Fol. 199/r-v. SOCG Vol. 411. Fol. 347.
