Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747

760 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY ket, malmokat bírhattak, de a török területen nagyobb birtokokkal vagy jószágokkal természetesen nem rendelkeztek.2

9 A missziók világszerte a központtól várták a pénzt, a boszniai ferencesek missziói azonban olyan furcsa kivételnek számítottak, ahol éppen fordítva, a miszsziókban beszedett adományokból küldtek a kiinduló bázisra.3

0

A temesközi hívek adományait pl. a misszionáriusok az olovoi kolostorba irányították, de igyekeztek itt alamizsnát gyűjteni a tuzlai és a srebrenicai ferencesek is, és a viszonylag jómódúnak mondható szlavóniai és szerémségi plébániák jövedelméből is bőven jutott az „anyaországba", Boszniába.31 A bosnyák ferences misszionáriusok elszánt ellenfele, a hódoltságot apostoli vikáriusként irányító albán világi pap, Pietro Massarecchi bari érsek igen éles hangon írt a boszniai ferencesek adománygyűjtéséről. Mint a méhek, éhesen repülnek ki kaptáraikból, azaz a boszniai kolostoraikból, hogy azután a mezőről, vagyis a magyarországi török hódoltságból mézzel (értsd: pénzzel, adománnyal) megrakodva térjenek vissza oda - írta felháborodottan a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosainak.3

2

Massarecchi szerint 1623-ban a boszniai Olovo kolostora csak a belgrádi plébániától évi 250 dukátot kapott - ez több volt, mint a Hitterjesztés Szent Kongregációja által az érseknek kiutalt évi segély.3

3 Az 1620-as években a hódolt Dél-Magyarországon működő bosnyák feren- ( cesek legérdekesebb alakja Paolo Papich volt. Misszionáriusként térített Bácskában, minden bizonnyal Bács mezővárosban - ez volt a bácsi érsekség egykori ' székhelye és ami fontosabb, itt állt egy romos Szűz Mária ferences kolostor, a- i melynek fiktív „bácsi apáti" címét Paolo Torelli raguzai pap magától V Pál pápától kapta.34

Torelli 1622-ben azt írta Rómába, hogy az elmúlt években két romos templomot újjáépített és azokba két papot helyezett a környékbeliek nagy örömére, - e két pap egyike feltehetően Papich lehetett.3

5

Papich nagy ambíciókat táplált, 1 1623-ban — mint láttuk — szófiai püspök szeretett volna lenni, ez ügyben Rómába is utazott, ám hiába, 1628-ben pedig Alberto Rengjich szendrői püspök utódának ajánlotta magát, ismét csak hiába. Papich részletes beszámolókat küldött a Hitterjesztés Szent Kongregációja számára, ecsetelve megpróbáltatásait ezen a vidéken, amely éppen azért tűnt oly vadnak és védtelennek a Boszniából érkezett misszionáriusnak, mert Bácska „teljesen sík vidék, hegyek nélkül". Papich — mint leveleiből kiderül — kálvinisták, lutheránusok, unitáriusok és ortodoxok között térített, sikereihez naponta tartott prédikációi mellett — amelyet a vidék egyre inkább délszláv anyanyelvű lakossága jól megértett — nagyban hozzájárult, hogy sikeres ördögűző hírében állt, messze földről hozták hozzá láncra verve az 29

S. Dzaja\ i. m. 156-167. A magyarországi török hódoltságra alapvető: Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. passim. 30

Bosznia mint missziós terület ugyanakkor kapott adományokat a „konszolidált" keresztény országokból, így rendszeresen a távoli Spanyolországból is. 31

APF SOCG Vol. 218. Fol. 191. + 192/v. 32 APF visite Vol. 10. Fol. 13. 33 К. Draganouic: Masarechija... 33. 34

APF SOCG Vol. 358. Fol. 310. Vol. 148. Fol. 323. 333.-334. Acta Bosnae... 387-389. 35 APF SOCG Vol. 382. Fol. 228. 229...