Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 761 ördöngőseket.3 6 1628-ban a Hitterjesztés Szent Kongregációja parancsára azután Papich elhagyta Bácskát és Belgrádba ment plébánosnak, ahol a pestisjárvány alatt is ellátta a híveket, majd -— akárcsak a többi, e városban szolgáló bosnyák ferences misszionárius — rendkívül éles konfliktusba került a raguzai katolikus kereskedők helyi közösségével.3 7 A bosnyák ferencesek a 17. század első felében egyre nagyobb területen terjeszkedtek, sorra foglalták el a dél-magyarországi plébániákat a világi papoktól, kihasználva, hogy a török hatóságokkal azoknál sokkal jobb viszonyt ápoltak.38 Ahogyan a már idézett Pietro Sabbatini vikárius, dalmáciai származású világi pap panaszkodott Rómának: a bosnyák ferencesek a törökök leveleivel érkeznek a plébániákra, úgy foglalják el azokat, ami valóban kevéssé felelt meg a trentói zsinat idevágó előírásainak.3 9 1651-56-ban az újonnan kinevezett bosnyák ferences belgrádi püspök, Matteo Benlich bejárta Szlavónia, a Szerémség és a magyarországi hódoltság plébániát, eljutott egészen Esztergomig és Gyöngyösig. A velikai és a nasicei kolostorokban lakó barátokat nem számolva, a plébániákon összesen 38 bosnyák ferences szerzetest talált, a legtöbbször egyet, a nagyobb plébániákon kettőt.40 A bosnyák ferencesek tehát meghatározó szerepet játszottak a délvidéki katolikusok ellátá-I sában, míg a több mint 300 szerzetessel bíró boszniai ferences provincia számára a magyarországi hódoltság csak „mellékterep" volt, igaz, a ferencesek presztízsét és főként a bevételeit igencsak megnövelte az, hogy a Szávától északra is terjeszkedtek. A missziók történetében világszerte, és így a bosnyák ferencesek misszióiban is alapvető fordulatot hozott, hogy — félévszázadnyi vajúdás után — 1622. Vízkeresztjén XV Gergely pápa megalapította a Hitterjesztés Szent Kongregációját. [ Ezzel a bíborostanáccsal — mely megváltozott néven a mai napig működik — a Szentszéknek ezentúl egy egységes, központi kormányszerve foglalkozott a misz-36 Egy lutheránus pap — büszkélkedett Rómába — meg akarta akadályozni, hogy körmenetet tartson, ám az ördög neki esett, nyolc napig gyötörte ezt a prédikátort, aki ezután belehalt a szörnyű fájdalmaiba APF SOCG Vol. 391. Fol. 414. 37 APF SOCG Vol. 157. Fol. 206. Molnár Antal. A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon. Századok 134 (2000) 373-430. Tóth I. Gy.: A mohácsi plébános... 185-203. 38 A világi papok és a ferencesek konkurenciaharca a szántók és szőlők megáldásában is érvényre jutott. A bosnyák ferencesek —némi adomány fejében — megáldották a parasztok szőleit és szántóit, amelyek így sokkal jobban teremtek. (Ez a szokás egész a boszniai polgárháborúig fennmaradt, és az ortodox sőt muszlim parasztok is kérték ezt a termésbiztosító áldást.) A szerémségi világi papok, a bosnyák ferencesek ádáz ellenfelei azonban kijelentették, hogy a bosnyák barátok által kiszolgáltatott szentségek érvénytelenek, és az így megáldott szőlőket azután megátkozták, ami a terméskilátásokat veszélyeztette. APF SOCG Vol. 17. Fol. 377. 39 APF SOCG Vol. 218. Fol. 111/r-v. I. Gy. Tóth: Egy bosnyák misszióspüspök... 111-112. Igaz, a bosnyák ferencesek ugyanezt állították Don Luca Natale világi papról, aki a temesközi missziót odahagyva a Szerémségben szerzett magának plébániát - a törökök segítségével. 1643-ban a bosnyák ferencesek felháborodottan írták levelükben Francesco Ingolinak, a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának, hogy Pietro Sabbatini világi pap elüldözte a bosnyák ferenceseket Laze és Valkóvár plébániákról, 1658-ban pedig az olovoi kolostor gvárdiánja panaszkodott a Hitteijesztés Szent Kongregációjánál, mert Laze, Nijemci és Babska plébániákat, amelyek pedig szerinte a kolostorát illetnék, elvették tőlük. APF SOCG Vol. 179. 34. és Vol. 85. Fol. 272. E. Fermendzin: Chronicon... 42. 40 Acta Bosnae... 473.
