Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 73 majd március 10-én Benedek püspök a zágrábi és a csázmai egyház klerikusai, valamint a zágrábi polgárok illő hódolata közepette birtokba vette rezidenciáját.165 A püspök semmit nem bízott a véletlenre, és már két héttel korábban, február 24-én átíratta a csázmai káptalannal Ciliéi Frigyes 1440. október 1-én kelt oklevelét, amelyben a gróf a püspökre ruházta a káptalani javadalmak betöltésének jogát.16 6 Ennek birtokában aztán már a saját embereit nevezhette ki a legfontosabb pozíciókba. A Cilleiek 1445. február-márciusi akciója Zólyomi Benedek érdekében általában a magyar történetírók rosszallását váltotta és váltja ki, nyilvánvalóan azért, mert annak szenvedő alanyai a népszerű Tallóciak, „elkövetői" pedig a „hatalomvágyó" Cilleiek voltak. Ráadásul, mivel a korábbi feldolgozások elsősorban az elbeszélő forrásokon alapultak, összekötöttek olyan eseményeket, amelyek, mint az oklevelekből kiderül, nem is egyidőben történtek. A különböző események szétválasztása sajnos még az okleveles adatok ismeretében sem egyszerű, mégis meg kell próbálni, mert bármiféle történelmi ítélet csakis a tények lehető legalaposabb ismeretén alapulhat. Ami az első epizódot, Benedek püspök hatalomra juttatását illeti, vitathatatlan tény, hogy adott körülmények között az igazság (vagy annak egy nagyobb szelete) Zólyomi és a Cilleiek oldalán állt. Zólyomit érvényes káptalani választás nyomán a pápa nevezte ki a zágrábi püspökség élére 1440. jűlius 29-én, és bár ekkor Ulászló már megkoronázott magyar király volt, a pápa bullájában hangsúlyozta, hogy az ő döntésének fenntartott szék betöltéséről intézkedett.16 7 Maga Benedek püspök is hivatkozott az eljárás szabályosságára, amikor azt állította, hogy ő Erzsébet királyné mint főkegyúr kegyelméből, Szécsi érsek kinevezéséből és a Szentszék megerősítésével lett püspök.16 8 Arról, hogy Erzsébet királynét megillette-e a főkegyúri jog, persze lehetett vitatkozni,16 9 de az mindenképpen sokatmondó tény, hogy Ulászló Rozgonyi Simon egri püspöki kinevezésével kapcsolatban soha nem próbált nehézségeket támasztani. Zólyomival ellentétben Csupor Demeternek semmilyen jogalapja nem volt a püspökség elfoglalásához, eltekintve 165 „decima mensis Marcii, post decessum quondam Matkonis báni, illiciti bonorum ecclesie Zagrabiensis occupatoris, satis miserabilem, universi archidiaconi, canonici, altariste, prebendarii, tam dicte ecclesie mee Zagrabiensis quam Chasmensis collegiate concordi voluntate, adunatis sibi religiosis viris monasteriorum loci, cum multitudine cleri et populi civitatis Montisgrecensis me indignum episcopum diucius exulatum per mandatum apostolicum honorifice, adhibitis videlicet sollempnitatibus in talibus consuetis, ad sedem induxerunt, et prout eorum requirebant statuta, salutarem ac debitam exhibendo obedienciam, ubi eciam per auxilium illustrium principum dominorum Cilié etc. comitum, dominorum et promotorum meorum graciosorum tamquam filiorum obediencie sancte matris ecclesie ac justicie zelatorum pro reverencia sedis apostolice et prout habebant in commissis per eandem, realem curie episcopalis cum universis pertinenciis suis apprehendi possessionem" DF 248747. 166 DF 287185. 167 Fraknói V.: Kegyúri jog 133. 168 Dp 248746: kéri az érsek segítségét ,pro conservacione honorum et juris patronatus bone reminiscencie quondam serenissime domine Elizabet regni Hungarie regine et veri heredis, cuius gracia et ex vestra nominacione ac presentacione scio me per eandem sedem apostolicam legittime confirmatum" 169 A főkegyúri jog körüli bizonytalanságból többen is megpróbáltak hasznot húzni, mint később látni fogjuk.
