Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747

748 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY ban sürgölődő, barnacsuhás, sarus koldulórendi szerzetesekhez szokott püspököket és papokat minden bizonnyal megdöbbentette az élénkvörös ruhában, lóháton, állig felfegyverkezve a török katonák élén haladó ferences barátok látványa.4 Nem írt több szimpátiával a bosnyák ferencesekről a közeli Belgrádból négy évvel később egy másik világi pap misszionárius, Don Pietro Sabbatini sem, aki a dalmáciai Zára (Zadar) városából érkezett a Szerémségbe, ahol élete végéig áldozatosan térített. A bosnyák ferencesek — panaszolta kétségbeesetten Sabbatini — a török katonák segítségével állandóan üldözik a világi papokat, nem sokkal korábban őt magát is majdnem megölték. Szerencsére a Nijemci faluban lakó janicsárok a falu egész lakosságával együtt felkeltek és (két másik pappal együtt, akiket ugyanaznap fogtak el a saját templomaikban), kiszabadították Sabbatinit a szandzsákbég kezei közül, - csak azért nem lett véres harc a dologból, mert a szandzsákbégnek nem volt túl sok embere. Mind a bosnyák ferences szerzetesek, mind pedig ellenfeleik, a világi pap plébánosok a török katonaságra támaszkodtak, az egyházjogi vitát az döntötte el, hogy a ferenceseket pártfogoló szandzsákbég — kétségtelenül magasabb rangja ellenére — kevesebb katonával rendelkezett a helyszínen, mint a plébánosok emberei, a helyben lakó janicsárok. A török katonák élén, írta Sabbatini, a boszniai Gradovár kolostorából származó ferences szerzetes, Szakoly Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája. Bosznia a 16-17. századi oszmán és magyar , történelemben. História XVII. (1995). 1. 7-10. (Lásd ugyanitt, a História Bosznia-számában Engel Pál: A középkori Bosznia 3-6. és Niederhauser Emil: A nemzeti megújulás kora. 11-13. és Tóth I. Gy.: Misszionáriusok Magyarországon. Uo. 23-25.). A bosnyák ferencesek közül kikerülő püspökök: 1 Vanyó Tihamér: Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649-1673. Levéltári közlemények 1971. 323-337. Uő: A hazai hódoltság vatikáni források tükrében. Vigília 38 (1973) 88-97. Borsa Iuán-Tóth István György: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól. 1651-1658. Levéltári Közlemények 1989. 83-142. Tóth I. Gy.: Egy bosnyák misszióspüspök térítőütjai a hódoltságban. Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába 1653-1673. Levéltári Közlemények. 70 (1999) 1-2. 107-142. Hodinka Antal: Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből. Bp. 1898., függelékében közli Francesco Balichevich boszniai püspök egyházlátogatását: 103-113. Tóth István György: Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581-1582) Történelmi Szemle 1997/3-4.'447~-472. Vó. Molnár Antal: Scardonai püspökök „ad limina" jelentései (1624-1648). Fons 1994. 175-314. Uő: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). In: Pécs a törökkorban. Szerk.: Szakály Ferenc. Pécs 1999. 171-264. Marco Jacov Rómában élő dalmát történész munkái: Marco Jacov (Marko Jacsov): Szpiszi Kongregacijé za Propagandu Vere u Rimu о Srbima 1622-1644. I. Beograd 1986. 59-104. (Szerb címe ellenére olasz nyelvű forráskiadvány). Uő: I Balcani tra impero Ottomano e potenze europee (sec. XVI e XVII). Cosenza 1997. 157-160. Uő: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia (1645-1669). Roma 1992. I. 619-670. 4 A horvátországi és boszniai szakirodalom és az emigráns horvát ferences történészek legfontosabb művei a bosnyák ferencesekről: Franjo medu Hrvatima. Zbornik radova franjevackih zajednica u prigodi 750. obljetnice smrti sv. Franje Asiskoga. Zagreb 1976., Anto Slavko Kovacic: Biobibliografija franjevaca Bosne Srebrene. Sarajevo 1991. Josip Buturac: Katolicka crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb 1970. (a magyarországi hódoltságban működő bosnyák ferencesek legjobb feldolgozása). Ivan Strazemanac: Povijest franjevacke provincije Bosne Srebrene. Zagreb 1993. (horvát címe ellenére latin nyelvű munka), 403. 410. Petrus Capkin: De organisatione curae pastoralis Franciscanorum apud Croatorum gentem. Sibenici 1940. Jovan Radonic: Rimska kurija i juznoslovenske zemlje od XVI do XIX veka. Beograd 1950. Srecko M. Dzaja: Konfessionalität und Nationalität Bosniens und der Herzegowina. Voremanzipatorische Phase 1463-1804. München 1984. (alapvető monográfia egy, boszniai ferencesből világi professzorrá lett történész tollából). Juraj Bozitkovic: Kriticki ispit popisa bosanskih vikara i provincijala (1339-1735). Beograd 1935. Dominik Mandic: Franjevacka Bosna. Rim (Roma) 1968. Emanuel F. Hosko: Djelovanje franjevaca Bosne Srebrene u Slavoniji, Srijemu, Ugarskoj i Transilvaniji tijekom XVI i XVII stoljeca. In: Povijesno-teoloski simpozij u povodu 500. obljetnice smrti bosanske kraljice Katarine. Sarajevo 1979. (Analecta Croatica Christiana XVI.) 112-114. Julijan Jelenic: Spomenici kulturnoga rada bosanskih Franjevaca (1437-1878) Starine JAZU 36 (1918) 81-162.