Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 749 Fra Nicolö Pelichi haladt, vörös ruhában, puskával a hátán, ezt a barátot maga a gradovári gvárdián küldte a világi papok elfogatására. Ezzel egy időben támadtak a török katonák Vukováron egy másik dalmáciai származású világi papra, a raguzai Don Nicolö Butchira, akinek a szandzsákbég emberei már többször kifosztották a házát, még a ruháit is elvették, ezért titokban és parasztruhában kereste fel Sabbatinit. Ezeket a török katonákat is egy bosnyák ferences, Fra Marco vezette.5 Hasonló hangnemben írt a magyarországi török hódoltságban működő bosnyák ferencesekről a Belgrádban székelő szendrői püspök, a raguzai származású Alberto Rengjich is, aki pedig nemcsak ugyanúgy horvátul beszélt, mint a bosnyák ferencesek, de ráadásul ő is ferences volt, sőt a ferences rendnek ugyanahhoz az obszerváns ágához tartozott, mint a boszniai barátok. A bosnyák ferencesek, panaszkodott Rengjich a római kardinálisoknak, a helyi török hatóságokra támaszkodnak és állandóan akadályozzák őt, az illetékes püspököt abban, hogy egyházlátogatást végezzen. Az egyik bosnyák barát, Andrea da Camengrado pedig — aki később a boszniai rendtartomány provinciálisa is lett —, egyenesen azzal fenyegette meg, hogy ha nem hagy fel az egyházlátogatással a boszniai ferencesek kizárólagos területének tekintett dél-magyarországi hódoltságban, akkor muszlim rokonai segítségével elfogatja és karóba huzatja - a bosnyák ferencesről nem úgy tűnt, mint aki tréfál, írta a döbbent püspök.6 A három délszláv nemzetiségű, horvát anyanyelvű katolikus pap leveléhez hasonló panaszok tucatjait őrzik a római levéltárak. Különösen sok panasz érke-I zett Rómába a bosnyák misszionáriusok ellen a jezsuiták tollából, akik sorozatosan tudatlannak, orgyilkosnak, és a törökök embereinek nevezték a bosnyák ferences misszionáriusokat. 5 APF SOCG Vol. 157. Fol. 255 A katolikus megújulás és a missziók kérdésére: Szakály Ferenc-. A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia, Keszthely 1987. Szerk. Hölvényi György. Bp. é. n. 16-32. Uő: Mezőváros és reformáció. Bp. 1995. passim. ГО: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In. Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István- Веке Margit. Esztergom 1991. 245-249. Galla Ferenc: A magyar katolikus restauráció miszszionáriusa. Bp. 1946. Storia della Chiesa. Ed. Hubert Jedin. VI. Riforma e Controriforma. Milano 1993. 602. skk. Adriano Prosperi: Tribunali della coscienza. Inquisitori, confessori, missionari. Torino 1996. 57-116. 551-599. Storia dell'Italia religiosa. II. L'etá moderna. Ed. Gabriele De Rosa-Tullio Gregory. Bari 1994. 36-40. Ludwig von Pastor. Geschichte der Päpste. IX. Freiburg 1923. passim. Mario Rosa: Per la storia della vita religiosa e della Chiesa in Italia tra il Cinquecento e il Seicento In: Religione e società nel mezzogiorno tra Cinque e Seicento. Bari 1976. 75-144. La Chiesa nell'età dell'assolutismo confessionale. Dal concilio di Trento alla pace di Westfalia. Ed. Luigi Mezzadri. Roma 1986. 20-26. Bernard Heyberger: Les chrétiens du Proche-Orient au temps de la réforme catholique. Rome 1994. 39-54. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 228. 255-261. 287-291. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete. Bp. 1985. 127-130. Magyarország története 1526-1686. Szerk.: Pach Zsigmond Pál. Bp. 1985. 506-521. (Péter Katalin). István György Tóth: De Beziehungen der katholischen Kirche zum Staat in Türkisch-Ungarn im 17. Jh. In: Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen der religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Ed. Joachim Bahlcke- Arno Strohmeyer. Stuttgart 1999. 211-217. Tusor Péter: Az 1639. évi nagyszombati püspökkari konferencia. Századok 134 (2000) 431-457. Uő: A pápai diplomácia javaslatai a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban. Ráday Gyűjtemény Évkönyve IX. Bp. 1999. 19-38. és különösen Fazekas István: Falusi közösségek hitváltoztatása a 17. században. Vigília 64 (1999) 521-527., amely jóval többet nyújt, mint amennyit a címe ígér. (i Tóth I. Gy.: Raguzai misszionáriusok levelei Rómába a magyarországi hódoltságról ( 1571— 1627). Ráday Gyűjtemény Évkönyve IX. Bp. 1999. 314-334. Uő: La tolérance religieuse, la réforme catholique et l'islam en Hongrie aux temps modernes. In: L'Europe à un an de l'an 2000. Ed. Michel Dumoulin. Louvaine-la-Neuve 1999. 47-57.
