Századok – 2000

FOLYÓIRATSZEMLE - Maver; Irene: Glasgow közparkjai és a város; 1850-1914. A skót civil társadalom szerepe a város környezeti politikájának alakulásában 736

FOLYÓIRATSZEMLE Irene Maver GLASGOW KÖZPARKJAI ÉS A VÁROS, 1850-1914 A skót civil társadalom szerepe a város környezeti politikájának alakulásában 1872-ben egy napfényes augusztusi napon hatalmas tömeg gyűlt össze egy impozáns szö­kőkút leleplezése alkalmából a glasgowi Kelving­rove Parkban. A rendezvény szónoka szenvedé­lyes beszédében annak a reményének adott han­got, hogy a közelmúltban elindult önkormány­zati kezdeményezésekre ez az alkalom is ösztön­zőleg hat majd és Glasgow egyre zöldebb és egyre jobb levegőjű város lesz. Kelvingrove, amely a város első önkor­mányzati parkja volt, nemcsak kísérlet volt egy kis városi oázis megteremtésére, hanem lelki megújulást is képviselt, mivel a 19. sz. elejétől kezdve a Presbiteriánus Egyház erőteljes hatást gyakorolt a skót civil erkölcsre. A század elején élt neves presbiteriánus lelkész-teológus (Dr. Thomas Chalmers) szerint a közszolgálat igen fontos szerepet tölt be a társadalom erkölcsi ha­nyatlásának megállításában. Ennek megfelelően számos nagy tekintélynek örvendő presbiteriá­nus lelkész vett részt a város irányításában, s így amellett, hogy a parkok a civil jólét látható bizonyítékaivá váltak, egyben az erkölcsi újjá­születés jelképei is voltak. 1846-ban a középkori Glasgow területe duplájára nőtt, elsősorban déli és nyugati irány­ban. Ekkoriban azonban mégolyan, az egész kö­zösséget érintő ügyekben folytak tárgyalások az önkormányzatban, mint Glasgow vízellátásának megoldása. Ezért természetes, hogy a parkok lé­tesítésének ügye háttérbe szorult. Az 1848/49-es kolerajárvány következtében azonban újra elő­térbe került a kérdés, mivel tenni kellett valamit a túl sűrűn beépített, rossz levegőjű, s ezáltal a járványok terjedését igencsak elősegítő, egész­ségtelen városért. Glasgow keleti negyedében a Clyde folyó partján egy 60 hektáros zöldterület (a Glasgow Green) fenntartása már hosszú ideje nem helyi adókból, hanem egy sajátos skót in­tézmény, a "Common Good" (amely magában foglalta a város ingatlan és tőkevagyonát, vala­mint birtokait) segítségével történt. A Glasgow Green a közvetlen közelében elhelyezkedő gyá­rak és műhelyek tömege miatt nem volt igazán jó levegőjű park, ezért az ekkor tervbe vett West End Parkkal kapcsolatban egyértelmű volt, hogy azt úgy alakítják ki, hogy a környezetét is meg­őrizzék eredeti állapotában. A területet a városi önkormányzat vette meg, hogy megakadályozza a különböző telekspekulációkat. A vételár a várt­nál magasabb összeget tett ki, ezért ennek kom­penzálására a testület a megvett terület egy kis részét értékesítette, s így született meg a város egyik exkluzív lakónegyede. Az 1851-es londoni világkiállítás, melynek központi helyszíne a Hyde Park volt, segített eloszlatni azt a még min­dig élő gyanút a lakosság körében, hogy a park­nak nem sok hasznát látja majd a város közös­sége. A város kelet-nyugati társadalmi megosz­tottsága (a keleti részben voltak a munkásne­gyedek, a nyugatiban élt a középosztály) a 19. század közepén erősebb volt, mint bármikor. A két jelentős közpark, a Kelvingrove Park (a város nyugati részében) és a Glasgow Green (a város keleti részében) pedig szinte megtestesítője volt ezen ellentéteknek. Az előbbi a város lakóinak lelki és esztétikai ízlését kívánta növelni, míg az utóbbival kapcsolatban sokkal földhöz ragad­tabb élményeik voltak az embereknek. A Glas­gow Green volt ui. a helyszíne többek között a Szent Iván naphoz kapcsolódó többnapos fesz­tiválnak, s ezen a munkások nagy tömegei vettek részt. 1857-ben újabb 60 ha födterületet vett az önkormányzat a Clyde folyótól délre a jövendő Queen Park (Mária, skót királynőről) számára, amelyet a Kelvingrove Park-hoz hasonló stílus­ban terveztek építeni. A megvásárolt területből egy kis részt itt is a középosztálybelieknek szánt lakónegyed számára adtak el. Mivel a területe jóval a városon kívülre esett, nyilvánvaló, hogy a park és a lakónegyed létesítésének terve egyben a város terjeszkedésének irányát és szándékát is jelezte. Az önkormányzat célja az volt, hogy áta­lakítsa a város szerkezetét, beleértve ebbe azt is, hogy megszüntessék a város keleti és nyugati részében elterülő lakónegyedek közötti igen éles ellentétet. Glasgow "úttörő úton járt" egész Ang­liában, amikor 1866-ban létrehozták a városban a "City Improvement Trust"-ot azzal a céllal, hogy Glasgow legzsúfoltabb és legegészségtele­nebb központi területeit teljes egészében átala­kítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom