Századok – 2000

FOLYÓIRATSZEMLE - Maver; Irene: Glasgow közparkjai és a város; 1850-1914. A skót civil társadalom szerepe a város környezeti politikájának alakulásában 736

FOLYÓIRATSZEMLE Irene Maver GLASGOW KÖZPARKJAI ÉS A VÁROS, 1850-1914 A skót civil társadalom szerepe a város környezeti politikájának alakulásában 1872-ben egy napfényes augusztusi napon hatalmas tömeg gyűlt össze egy impozáns szökőkút leleplezése alkalmából a glasgowi Kelvingrove Parkban. A rendezvény szónoka szenvedélyes beszédében annak a reményének adott hangot, hogy a közelmúltban elindult önkormányzati kezdeményezésekre ez az alkalom is ösztönzőleg hat majd és Glasgow egyre zöldebb és egyre jobb levegőjű város lesz. Kelvingrove, amely a város első önkormányzati parkja volt, nemcsak kísérlet volt egy kis városi oázis megteremtésére, hanem lelki megújulást is képviselt, mivel a 19. sz. elejétől kezdve a Presbiteriánus Egyház erőteljes hatást gyakorolt a skót civil erkölcsre. A század elején élt neves presbiteriánus lelkész-teológus (Dr. Thomas Chalmers) szerint a közszolgálat igen fontos szerepet tölt be a társadalom erkölcsi hanyatlásának megállításában. Ennek megfelelően számos nagy tekintélynek örvendő presbiteriánus lelkész vett részt a város irányításában, s így amellett, hogy a parkok a civil jólét látható bizonyítékaivá váltak, egyben az erkölcsi újjászületés jelképei is voltak. 1846-ban a középkori Glasgow területe duplájára nőtt, elsősorban déli és nyugati irányban. Ekkoriban azonban mégolyan, az egész közösséget érintő ügyekben folytak tárgyalások az önkormányzatban, mint Glasgow vízellátásának megoldása. Ezért természetes, hogy a parkok létesítésének ügye háttérbe szorult. Az 1848/49-es kolerajárvány következtében azonban újra előtérbe került a kérdés, mivel tenni kellett valamit a túl sűrűn beépített, rossz levegőjű, s ezáltal a járványok terjedését igencsak elősegítő, egészségtelen városért. Glasgow keleti negyedében a Clyde folyó partján egy 60 hektáros zöldterület (a Glasgow Green) fenntartása már hosszú ideje nem helyi adókból, hanem egy sajátos skót intézmény, a "Common Good" (amely magában foglalta a város ingatlan és tőkevagyonát, valamint birtokait) segítségével történt. A Glasgow Green a közvetlen közelében elhelyezkedő gyárak és műhelyek tömege miatt nem volt igazán jó levegőjű park, ezért az ekkor tervbe vett West End Parkkal kapcsolatban egyértelmű volt, hogy azt úgy alakítják ki, hogy a környezetét is megőrizzék eredeti állapotában. A területet a városi önkormányzat vette meg, hogy megakadályozza a különböző telekspekulációkat. A vételár a vártnál magasabb összeget tett ki, ezért ennek kompenzálására a testület a megvett terület egy kis részét értékesítette, s így született meg a város egyik exkluzív lakónegyede. Az 1851-es londoni világkiállítás, melynek központi helyszíne a Hyde Park volt, segített eloszlatni azt a még mindig élő gyanút a lakosság körében, hogy a parknak nem sok hasznát látja majd a város közössége. A város kelet-nyugati társadalmi megosztottsága (a keleti részben voltak a munkásnegyedek, a nyugatiban élt a középosztály) a 19. század közepén erősebb volt, mint bármikor. A két jelentős közpark, a Kelvingrove Park (a város nyugati részében) és a Glasgow Green (a város keleti részében) pedig szinte megtestesítője volt ezen ellentéteknek. Az előbbi a város lakóinak lelki és esztétikai ízlését kívánta növelni, míg az utóbbival kapcsolatban sokkal földhöz ragadtabb élményeik voltak az embereknek. A Glasgow Green volt ui. a helyszíne többek között a Szent Iván naphoz kapcsolódó többnapos fesztiválnak, s ezen a munkások nagy tömegei vettek részt. 1857-ben újabb 60 ha födterületet vett az önkormányzat a Clyde folyótól délre a jövendő Queen Park (Mária, skót királynőről) számára, amelyet a Kelvingrove Park-hoz hasonló stílusban terveztek építeni. A megvásárolt területből egy kis részt itt is a középosztálybelieknek szánt lakónegyed számára adtak el. Mivel a területe jóval a városon kívülre esett, nyilvánvaló, hogy a park és a lakónegyed létesítésének terve egyben a város terjeszkedésének irányát és szándékát is jelezte. Az önkormányzat célja az volt, hogy átalakítsa a város szerkezetét, beleértve ebbe azt is, hogy megszüntessék a város keleti és nyugati részében elterülő lakónegyedek közötti igen éles ellentétet. Glasgow "úttörő úton járt" egész Angliában, amikor 1866-ban létrehozták a városban a "City Improvement Trust"-ot azzal a céllal, hogy Glasgow legzsúfoltabb és legegészségtelenebb központi területeit teljes egészében átalakítsák.