Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 675 lenesnek, a rendelkezéseket pedig kijátszhatónak érezték. A zsidó lakástulajdonosok közül többen lázas gyorsasággal eladták, bérbe adták, elcserélték vagy ellenszolgáltatás nélkül átengedték ingatlanukat. Több ilyen művelet mögött minden bizonnyal megegyezés állhatott, a tulajdonosok abban a reményben váltak meg lakásuktól, hogy az üldöztetések befejeződésekor azokat visszakapják a keresztény ismerőstől, szomszédtól.20 0 Mint láthattuk, a szolnoki polgárok nagy aktivitást mutattak az elkobzott zsidó javak megszerzéséért folytatott hajszában, de nem volt csekély azoknak a száma sem, akik részben talán az anyagi haszon miatt, de kétségkívül kockázatot vállalva segítettek azok megőrzésében. К Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok is ostorozta a nagy számű rejtegetőt, akik „elrejtik Juda népének harácsolt kincseit."201 Spontán antiszemita megnyilvánulásokra, az üldözöttek elleni atrocitásokra nincsenek adatok, a nem zsidó többséget itt is inkább a „zavarodottság, az ingadozás, a segíteni nem akarás és a segítés előli kitérés"20 2 attitűdjei jellemezték. Varga Béla naplójában így ír erről: „ismerőseim többnyire elkerültek az utcán. De nem mindenki. Györgyi-Szabó Bertalan a polgáriban történelmet tanított. Szigorú ember volt, jó tanár és igazi hazafi. Mikor a Szapáiy utcán találkoztunk, előbb a szemembe nézett, majd a csillagomra, aztán átölelt és karonfogva kísért a megyeházáig. (...) Eletében akkor szégyellte először, hogy magyar."20 3 Az ehhez hasonló bátor magatartás kivételszámba ment, bár az értékelésnél az is vitán felül áll, hogy az üldözöttek melletti minimális kiállás, segítségnyújtás is komoly kockázatokkal járt. Egy zsidó asszony tanúvallomása szerint volt cselédjét a csendőrök összeverték, amikor süteményt akart bevinni neki a szandapusztai gettóba.20 4 Ami a hatóságok szerepét és felelősségét illeti, számukra a „felülről" érkező irányelvek módot adtak volna a valamivel emberségesebb bánásmódra, az üldözöttek helyzetének javítására. Számos példa van arra, hogy a zárt lakónegyed létrehozásának helyi felelősei késleltették a központi rendelkezés végrehajtását.20 5 Ezzel szemben Alexander alispán már a gettórendelet megjelenését követő harmadik napon sietett összehívni a rendkívüli vármegyei értekezletet és beosztottai mindent elkövettek a gyors és egyöntetű végrehajtás érdekében. Tevékenységük eredményeként a helyi zsidóság több vonatkozásban is az országos átlagnál kedvezőtlenebb körülmények közé került, éspedig nem azért, mintha Szolnok város élén szélsőségesen antiszemita, a zsidókérdés megoldását életcéljuknak tekintő vezetők álltak volna. Éppen ellenkezőleg: a szolnoki gettósítás végrehajtói józan, köztiszteletben álló személyiségek voltak, akik nem voltak ugyan mentesek a zsidóellenes nézetektől, de ezeket az elveket nem vonatkoztatták ismerőseikre, mun-200 SzML pm. ir. 12.092, 12.020, 12.063/1944. és 12.803/1944. 201 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. május 27. 1. 202 Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Sajtó alá rendezte: Hanák Péter. Bp., Gondolat, 1984. 135-294., 150. 203 Varga B. i. m. 36. 204 BFL Nb. 23.487/1949. (Homoki László csendőr százados pere) 33. (Sós Alfonzné vallomása) 205 így Vass János jászberényi rendőrkapitány, dr. Bernhart Sándor bajai polgármester, vagy Beretzk Pál, Hódmezővásárhely polgármester-helyettese, aki az utolsó pillanatig húzva az időt, végül egyáltalán nem állított fel gettót. Lásd: BFL Nb. 1243/1948. (dr. Tóth Lajos rendőrkapitány pere) 5., valamint Molnár J. i. m. 70. és 109-115.
