Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633

GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 675 lenesnek, a rendelkezéseket pedig kijátszhatónak érezték. A zsidó lakástulajdonosok közül többen lázas gyorsasággal eladták, bérbe adták, elcserélték vagy ellenszolgáltatás nélkül átengedték ingatlanukat. Több ilyen művelet mögött minden bizonnyal meg­egyezés állhatott, a tulajdonosok abban a reményben váltak meg lakásuktól, hogy az üldöztetések befejeződésekor azokat visszakapják a keresztény ismerőstől, szom­szédtól.20 0 Mint láthattuk, a szolnoki polgárok nagy aktivitást mutattak az elkobzott zsidó javak megszerzéséért folytatott hajszában, de nem volt csekély azoknak a száma sem, akik részben talán az anyagi haszon miatt, de kétségkívül kockázatot vállalva segítettek azok megőrzésében. К Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok is ostorozta a nagy számű rejtegetőt, akik „elrejtik Juda népének harácsolt kincseit."201 Spontán antiszemita megnyilvánulásokra, az üldözöttek elleni atrocitásokra nincsenek adatok, a nem zsidó többséget itt is inkább a „zavarodottság, az ingadozás, a segíteni nem akarás és a segítés előli kitérés"20 2 attitűdjei jellemezték. Varga Béla naplójában így ír erről: „ismerőseim többnyire elkerültek az utcán. De nem mindenki. Györgyi-Szabó Bertalan a polgáriban történelmet tanított. Szigorú ember volt, jó tanár és igazi hazafi. Mikor a Szapáiy utcán találkoztunk, előbb a szemembe nézett, majd a csillagomra, aztán átölelt és karonfogva kísért a megyeházáig. (...) Eletében akkor szégyellte először, hogy magyar."20 3 Az ehhez hasonló bátor ma­gatartás kivételszámba ment, bár az értékelésnél az is vitán felül áll, hogy az üldözöttek melletti minimális kiállás, segítségnyújtás is komoly kockázatokkal járt. Egy zsidó asszony tanúvallomása szerint volt cselédjét a csendőrök összeverték, amikor süte­ményt akart bevinni neki a szandapusztai gettóba.20 4 Ami a hatóságok szerepét és felelősségét illeti, számukra a „felülről" érkező irányelvek módot adtak volna a valamivel emberségesebb bánásmódra, az üldözöttek helyzetének javítására. Számos példa van arra, hogy a zárt lakónegyed létrehozásának helyi felelősei késleltették a központi rendelkezés végrehajtását.20 5 Ezzel szemben Alexander alispán már a gettórendelet megjelenését követő harmadik napon sietett összehívni a rendkívüli vármegyei értekezletet és beosztottai mindent elkövettek a gyors és egyöntetű végrehajtás érdekében. Tevékenységük eredményeként a helyi zsidóság több vonatkozásban is az or­szágos átlagnál kedvezőtlenebb körülmények közé került, éspedig nem azért, mintha Szolnok város élén szélsőségesen antiszemita, a zsidókérdés megoldását életcéljuknak tekintő vezetők álltak volna. Éppen ellenkezőleg: a szolnoki gettósítás végrehajtói józan, köztiszteletben álló személyiségek voltak, akik nem voltak ugyan mentesek a zsidóellenes nézetektől, de ezeket az elveket nem vonatkoztatták ismerőseikre, mun-200 SzML pm. ir. 12.092, 12.020, 12.063/1944. és 12.803/1944. 201 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. május 27. 1. 202 Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In: Zsidókérdés, asszimiláció, antisze­mitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Sajtó alá rendezte: Hanák Péter. Bp., Gondolat, 1984. 135-294., 150. 203 Varga B. i. m. 36. 204 BFL Nb. 23.487/1949. (Homoki László csendőr százados pere) 33. (Sós Alfonzné vallomása) 205 így Vass János jászberényi rendőrkapitány, dr. Bernhart Sándor bajai polgármester, vagy Beretzk Pál, Hódmezővásárhely polgármester-helyettese, aki az utolsó pillanatig húzva az időt, végül egyáltalán nem állított fel gettót. Lásd: BFL Nb. 1243/1948. (dr. Tóth Lajos rendőrkapitány pere) 5., valamint Molnár J. i. m. 70. és 109-115.

Next

/
Oldalképek
Tartalom