Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
674 CSŐSZ LÁSZLÓ Szót kell ejteni arról is, milyen magatartást tanúsított a város lakossága a gettósítás eseményei során. Akárcsak az ország más településein, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is lakás és lakberendezés kiutalását kérő beadványok futottak be a hatóságokhoz, nűnd hivatalos szervek és egyesületek, mind magánszemélyek részéről. Valamennyi megyei törvényhatóság fennmaradt iratanyagában több ilyen kérvényt találunk.19 4 Általában jellemző, hogy a kérvényező megjelöli, kinek a lakását kéri, illetve kívánságlistát sorol fel. Többnyire berendezési tárgyakkal, néhol üzlethelyiséggel együtt kérik a lakást. A jogosultság alátámasztására előhozott érvek is tipikusak: a kérelmező családi körülményeire (házasulandó, özvegy, sokgyermekes, férj fronton van), tűzharcos, hadiérdemes vagy hadirokkant voltára, egyéb érdemekre (társadalmi állás, vitézi cím), eddigi lakása lakhatatlanságára (kicsi, egészségtelen) hivatkozik.195 Ritkán marad ki a kereszténység és a színtisztán magyar felmenők hangsúlyozása. A kérvények benyújtói között a helyi társadalom valamennyi rétege képviselve van a kereskedőktől a kishivatalnokokig, a katona-, rendőr- és csendőrtisztektől a tanárokig sőt egyházi személyiség is akad közöttük. Az üzlethelyiség-igénylésekhez hasonlóan itt sem volt ritka, hogy a lakásigényléshez csatolták a zsidó tulajdonos beleegyező, támogató nyilatkozatát.19 6 A polgármesteri hivatal a kéivényezők nagy részét kénytelen volt elutasítani, mivel a nagy számú bombakárosult, utóbb a hadműveleti területekről érkezett menekültek számára kellett a lakásokat fenntartani és sok ingatlant foglaltak le a német alakulatok is. Az erről tájékoztató végzés számára, a sok elintézendő ügyre tekintettel külön formanyomtatvány készült. Több esélyűk volt zsidó ingatlan megszerzésére az intézményeknek, különösen a katonai vagy ilyen jellegű alakulatoknak, szervezeteknek, mivel ezek részére miniszteri rendeletek írták elő a lakások kiutalását.19 7 Kedvező elintézést nyert például a leventeegyesületek ilyen irányú kérelme, így Szolnokon a leventelányok országos parancsnoka, dr. Kokas Eszter beadványa, aki lakások mellett varrógépek és konyhafelszerelések kiutalását kérte Alexander Imre alispántól.198 Nem teljesítették viszont több szolnoki egyesület, illetve a rendelkezések által kitüntetett figyelemben nem részesített közintézmény kérését, így nem kapott zsidó ingatlant székház részére a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség és nem költözhetett megürült zsidó lakásba az Országos Társadalombiztosító Intézet helyi képviselője sem.19 9 Az üldözöttek közül számosan próbálkoztak vagyontárgyai к mellett ingatlanuk megmentésével is. Ezek a kísérletek világosan tükrözik, hogy az eseményeket ideig-194 Szolnok polgármesteri irataiban (502-506. doboz, illetve külön kezelt anyag) eddig 23 ilyen ügy iratait sikerült fellelni. 195 Például: SzML Szolnok pm. ir. 12.064, 12.089, 12.158, 13.537/1944. és 14.988/1944. 196 Például: SzML Szolnok pm. ir. 12.020/1944. 197 A csendőrség és honvédség részére az 503.673. és 510.190/1944. XX. В. M. számú, a községeknek és vármegyéknek a 40.400. és 41.126/1944. III. В. M. számú, a leventeegyesületeknek a 142.369/1944. ein. VIII. H. M. számú, a gazdasági felügyelők részére pedig a 173.700/1944. XII. 1. E M. számú rendeletek írták elő ingatlanok kiutalását. Idézi: Berkes Tímea: A „végső megoldás" Győr-Moson-Pozsony vármegyében. Szakdolgozat, JATE, 1995. 85. 198 SzML Szolnok pm. ir. 15.840/1944. 199 SzML Szolnok pm. ir. 15.763/1944. és 12.693/1944.
