Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 673 gármesteri jelentés létszámukat 1944. május 1-je előtt 1271 főben adja meg.18 9 Az utolsó két héten érkezett munkaszolgálatos behívók révén még 57 férfi kerülte el a gettóba szállítást, így oda végül 1214 ember került. Ebből levonva az innen behívottakat — számuk nem ismert — és a gyűjtőtábor áldozatait (19 fő) a deportált szolnoki polgárok számát legalább 1150, de kevesebb mint 1195 főre tehetjük. 4. A gettó és környezete Fontos kérdés, hogy volt-e a vidéki gettóknak kapcsolatuk egymással, illetve a budapesti központtal és milyen információk jutottak el hozzájuk. Pontos adatok birtokában közelebb juthatnánk a vidéki zsidó tanácsok helyzetének, így felelősségük megítélésének kérdéséhez. Arról nem szólnak a források, hogy a szolnoki gettóba milyen hírek juthattak el, de bizonyosan volt információáramlás, hiszen a központi tanácshoz több ízben is juttattak el innen jelentéseket.19 0 Május 14-én jelentették, hogy a gettót kijelölték, de mivel egészségügyi szempontból nem találták megfelelőnek, a beköltözés még nem történt meg és tárgyalnak a város vezetőivel más rész kijelöléséről. Ez a gettóba költözés előtti hír is megfelel a már tárgyalt eseményeknek. Erősen torzított, másod- vagy harmadkézből szerzett lehet a május 26-án érkezett információ, mely szerint „a Debrecen melletti Szandapusztára költöztették a zsidó lakosságot". Ez esetben vélhetőleg a szandai gettóval és a szentgyörgypusztai internálótáborral kapcsolatos híreket keverték össze. Utolsó üzenetükben (május 31.) a rossz élelmezési viszonyokat említik meg.19 1 Kérdéses, hogy kik vállalkoztak a hírek továbbítására. Elsősorban hamis papírokkal bujkáló zsidók, szökött vagy szabadságolt munkaszolgálatosok, keresztény, illetve mentesített családtagok, barátok, kisebb részben cionista aktivisták. A Központi Zsidó Tanácsnak létezett egy vidéki osztálya, Goldschmied József vezetésével, melynek feladata volt a vidéki gettókkal való kapcsolattartás. A fiatal cionisták közül válogatott kisszámű csoport azonban csak csekély eredményeket érhetett el, egyrészt a velük szemben támasztott ideológiai fenntartások miatt, másrészt pedig azért, mert a vidéki vezetők túlnyomó része, a központi tanácstól kapott útmutatásokat követve a hatóságok minél szolgálatkészebb kiszolgálását, jóindulatuk megnyerését tartotta a túlélés egyedüli útjának és nem hitte el a gettósítás tömeges méreteivel, illetve annak távolabbi céljával kapcsolatos esetleges információkat.192 Mint láthattuk, a szolnoki hitközség vezetői is ezt a magatartást követték. Szolnokon a zsidók gyűjtőtáborba szállítása után két ízben is fogtak el Budapestről érkezett szökött munkaszolgálatos zsidókat. Mivel nevük nem szerepel a hitközség névlistáján, elképzelhető, hogy a Központi Zsidó Tanács, esetleg egyéb, zsidóüldözések ellen tevékenykedő szervezet számára információkat szállító vállalkozók közé tartoztak.19 3 189 A polgármester a Tej- és tejtermékforgalmi Központnak 1944. augusztus 13. SzML Szolnok pm. ir. к. k. 10.305/1944. 190 a vidéki gettókból érkezett napi jelentéseket a központi tanács kartotékokon tartotta nyilván, ezek a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban találhatók: MZSML H. 6./1. Itt köszönöm meg Karsai László segítségét, aki felhívta a figyelmemet erre a forrásanyagra. 191 Uo. Szolnok kartonja. 192 Braham i. m. 452. 193 MZSML 65. d. 1102. cs. 208. és 201.
