Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 659 első napon a művelet kezdetétől este nyolcig, a többi alkalommal reggel nyolctól délután ötig tartott, két óra szünettel. A sárga csillag viselésére kötelezettek a rajtuk lévő ruhán tűi mindössze két váltás fehérneműt, az ágyneműkkel és matracokkal együtt 50 kilogrammos csomagot és legalább (kiemelés az iratban) 14 napi élelmet vihettek magukkal. Utóbbi tekintetben a rendelkezések tehát nem tettek szigorú megszorítást, ez azonban nem sokat jelentett, mert a beköltözők jó része vagy nem rendelkezett ekkora készlettel — például nagyon sokan, akik élelmiszerjegyben részesültek — vagy nem volt módja azt magával vinni. Endre László május 13-án újabb rendelkezést adott ki, mely szerint a bevihető ingóságok és élelem mennyisége nem korlátozható.13 0 Ennek alapján valószínűleg Szolnokon is „felülírták" az előzőekben kapott irányelvet a súlyhatárra vonatkozólag, bár a szűk férőhely erősen kérdésessé tette ezt az engedményt. A rendelkezés további pontjai szerint a zsidók át kellett hogy adják értékeiket, tehát pénzt, értékpapírokat, nemesfémet, drágakövet és utóbbiakból készült tárgyakat, jegygyűrűt és kegytárgyakat is beleértve, műtárgyakat továbbá értékesebb használati eszközeiket, berendezési tárgyaikat (például fényképező- és írógép, látcső, szőnyeg) is. Ezt maradéktalanul csak a gyűjtőtáborba szállításkor hajtották végre, mert pénz — családonként 3000 pengő — és apróbb személyi értékek még maradhattak a zsidóknál az alispáni gettórendelet szerint. A kisebb holmikat borítékba, a nagyobb tárgyakat a lakás egyik helyiségébe zárták el. Részletes lista készült róluk, melyet a volt tulajdonosnak is alá kellett írnia. A keresztény szomszédokat felszólították a lakás szemmeltartására, szükség esetén az állatok etetésére is. A rendelet hatálya alá nem eső albérlők és családtagok a lakás általuk lakott részén bent maradhattak. így például egy gettóba hurcolt orvos felesége, aki ezután saját konyhájában kényszerült lakni, mert a többi helyiséget bombakárosultaknak utalták ki.131 A zsidó orvosok részére előírták, hogy minden felszerelésüket vigyék magukkal. Egy részük az utasítás értelmében külön engedély alapján lakásában maradhatott. Ilyet főleg nem családos egyéneknek engedélyeztek, például abban az esetben, ha az illetőt munkaszolgálatosként hatósági körorvosi teendők ellátására rendelték ki. Külön megjegyzés vonatkozik az iratban az ügyvédekre is, ők fél nap haladékot kaptak a beköltözés alól, hogy irodájukat valamely nem zsidó kollégájuknak átadhassák. Az utasítás nyomatékosan felszólította a beköltöztetés felelőseit, hogy minden inzultus nélkül, ám a „leghatározottabban és legerélyesebben kell fellépniük" és „semmiféle érzelmi momentumokra figyelemmel lenniük nem szabad". A bizottságokba küldött rendőrnyomozók számára külön utasítást adtak ki.132 Rendelkezései megegyeztek a bizottságnak kiadott, fentebb ismertetett irányelvekkel, de külön rendőri feladatokat is tartalmazott. így előírta az értékekkel kapcsolatban a lakásban tartandó házkutatást és a család minden tagjának megmotozását. Utóbbihoz hozzáfűzi, hogy a „nőket gyanú esetén szülésznővel vagy orvossal meg kell vizsgáltatni", mely a gyakorlatban a belső motozást jelentette. Ezt a megalázó vizsgálatot, mely a deportálásig vezető űt egyik legkegyetlenebb állomása volt, a gyűjtőtáborba 130 A 31.035/1944. B. M. sz. rendelet. MOL К 148. BM res. 1200. es. 520-523. 131 BFL Nb. XVII/1016/1948., 216. A gettóba vitt dr. Köves István tanúvallomása. 132 д vi. (debreceni) csendőrkerület iratai. MZSML 65. d. 1099. cs.
