Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
658 CSŐSZ LÁSZLÓ beköltözés összes költségét (napszám, fuvardíj, a kerítés anyagköltsége) a zsidóknak kellett viselni.12 5 2. A beköltöztetés végrehajtása Az alispán május 10-ei gettórendeletének tartalmát Szabó Ferenc polgármester két nappal később plakátokon hozta a lakosság tudomására, egyben felhívta a kiköltözésre kötelezett nem zsidókat lakásaik, illetve üzlethelyiségeik elhagyására, melynek végrehajtására 48 óra határidőt adott. A lakás- és üzlethelyiség-igényléseket azonnali hatállyal a városházán kellett leadni.12 6 A fennmaradt dokumentumok szerint nyolc családot és egy bútorcsarnokot kellett áttelepíteni.12 7 A polgármesteri ígéretnek megfelelően valamennyien eddigi tulajdonuknál jobb, tágasabb ingatlant foglalhattak el a város központjában. A belvárosi gettó felmérését Pápay László városi mérnök vezetésével, a zsidó tanács elnökének jelenlétében két zsidó szakember, Donáth Géza mérnök és Halász József építőmester végezték. A férőhelyek kiszámításánál az említett két négyzetméteres tér volt irányadó, az alapterületbe a fürdőszobán és a toaletten kívül minden fedett helyiséget beleszámoltak, így alvóhellyé alakítottak folyosókat, fészereket, istállót, garázst és egy szappangyártó műhelyt is. A kiköltözködést elrendelő hirdetmény közzétételével egyidejűleg intézkedett a város első embere a gettóba költöztetés végrehajtását végző bizottságok megalakításáról is. Kezdetben hét, majd tizenöt működött, I-től XY-ig tartó számozással. A számukra készült utasításban, melyet írásban kiadtak, de Bertóthy és Molnár is felolvasta a tagok előtt, szintén a nagyváradi irányelveket követték. A megyei vezetés megszerezte a legnagyobb vidéki gettó létrehozása előtt, május 3-án tartott értekezlet nyomán a bizottságok részére kiadott utasítást,12 8 mely sajátos kombinációja volt a gettósítás, illetve a gyűjtőtáborba szállítás — az április 7-én kiadott bizalmas belügyminiszteri rendeletben rögzített12 9 — főbb irányelveinek. Ennek értelmében a lakás lezárására és az értékek átvételére egy városi tisztviselőt és a rendőrhatóság egy képviselőjét jelölték ki. Mivel a hivatalnokok száma nem lett volna elegendő, az országszerte elteijedt gyakorlat szerint tanítókat és tanárokat neveztek ki a bizottságokba. A tagok megkapták a zsidó tanács által készített névjegyzéket, melyen alakcím is szerepelt és ennek alapján a számukra kijelölt körzeten belül végigjárták a zsidók által lakott utcákat, ahol minden egyes lakásba tartoztak becsöngetni, hogy egyetlen személy se kerülhesse el a beszállítást. Szolgálatuk az 125 A polgármester e tárgyban május 17-én küldött leiratot a zsidó tanácshoz. SzML Szolnok pm. ir. 12.142/1944. 126 Szolnok polgármesterének 1944. május 12-ei, 11.911/1944. sz. hirdetménye. TH V-104.177. (Homoki László csendőr százados vizsgálati anyaga) 127 Négy lakást a Pillangó utca 11-ből és további négyet a Csarnok utcából (4, 10, 21, egy szám nincs feltüntetve), a bútorüzletet a Csarnok u. 2-ből költöztették ki. SzML Szolnok pm. ir. 12.051/1944. 128 SzML jászsági alsó járás főszolgabírói ir. к. k. 225/ 1944. Az iratot Gyapay alpolgármester írta alá. 129 A „zsidók lakhelyének kijelölése" tárgyában kiadott 6163/1944. res. VII. В. M. sz. rendelet. Lásd: Vádirat 1. 124-127., részben idézi: EBJ 484-185., Braharn 548-550.
