Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '615 el, ezt azonban a magyarok utasították el. A kérdés megértése érdekében a csehszlovák népszámlálási módszerek rövid áttekintése feltétlenül szükséges. A csehszlovák népszámlálások a nemzetiségek szempontjából történt diszkriminatív lebonyolítását a magyar politikusok a két háború között számtalanszor kifogásolták. Ez kulcskérdés volt, hiszen annak eredményei nemcsak iránymutatóak voltak, hanem vízválasztók is, mivel a nemzetiségi nyelv használata és az iskoláztatás joga ez alapján illette meg az adott nemzetiségi közösséget. Az 1920 évi 122. számú törvény 2.§-a szerint a csehszlovák állampolgárságú, de nem csehszlovák nemzetiségű — a hivatalos állami ideológia szerint csak csehszlovák nemzetiség létezett, így az 1930 évi népszámlálás nem állapított meg külön cseh és szlovák adatokat — lakosságot egy adott bírósági járásban csak abban az esetben illette meg a nemzetiségi nyelv hivatalos használata és a nemzetiségi iskoláztatás joga, ha a hivatalos népszámlálás eredményei alapján aránya elérte a 20%-ot.15 6 Ennek alapján az állami hivatalok igyekeztek csökkenteni a ldsebbségek számát, megvonva ezáltal kisebbségi jogaikat. Csehszlovák adminisztratív előírások sora segítette elő, hogy a helyi hivatalok a kívánt statisztikai eredményeket érjék el.15 7 Az adatközlő által az eredeti kérdőívben deklarált nemzetiséget a hivatal vizsgálat után tetszése szerint megváltoztathatta, illetve a „nem valóságnak megfelelő válasz" törvény szerinti büntetést vonhatott maga után.15 8 Ennek alapján számos helyen történtek önkényes átminősítések.15 9 A népszámláló biztosok a legtöbb esetben nem tudtak magyarul, tömegesen írtak be magyarokat akaratuk ellenére csehszlovák nemzetiségűnek,16 0 mivel a kérdőívet nem az adatközlő töltötte ki.161 A zsidók esetében a cél az volt, hogy magukat ne magyarnak, vagy németnek vallják, hanem csehszlováknak. A korabeli közmondás úgy tartotta, hogy a köztársaság egyedüli valódi csehszlovákjai a zsidók.16 2 Ez a tendencia a cigány lakosságnál is érvényesült. Emellett az állampolgárság rendezetlensége folytán tekintélyes számú nemzetiségi — főként magyar — lakos a „külföldi" kategóriában szerepelt.16 3 Ez a jelenség a csehszlovákiai magyar lakosság számát és arányát jelentősen csökkentette.16 4 Benest a vázolt tendencia bizakodással töltötte el. 1933-as po-156 Gyönyör József: Terhes örökség. Pozsony, 1994. 40-41. 167 Tomaszewsky, Jerzy: Statistika a politické konflikty. Scitania lüdu v Ceskoslovensku a Polsku medzi dvoma svetovymi vojnami. In: História a politika, ed: Dusán Kovác. Bratislava, 1993, 77. 158 Uo. 77. 159 Rónai András: Térképezett történelem. Bp., 1993. 105. Vö: A felvidéki magyarság húsz éve. szerk: Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete. Bp., 1938. (továbbiakban: A felvidéki magyarság) 122. Vágsellyén a magukat magyarnak vallókat kiutasítással fenyegették meg. 160 pr ágai Magyar Hírlap: 1930. november 16. 9. ,A magyar Rimaszombatban egyetlenegy magyar népszámláló biztos sincs." 161 A felvidéki magyarság, i.m. 122. 162 Tomaszewsky: i.m. 78. 163 Uo. 77. vö.: Peéiy Rezső: Requiem egy országrészért. Pozsony, 1993. 77. Vö: Prágai Magyar Hírlap: 1938. július 21. 4. A bürokrácia tarthatatlanul hosszúra nyújtja az állampolgárság megadását. Érthetetlen, hogy húsz év után is nagy számban élnek az országban rendezetlen jogállású őslakos magyarok. 164 Prágai Magyar Hírlap: 1933. december 24. OSZK. Kézirattár. Szüllő Géza hagyatéka. X/Fol. Hung. 1859. A statisztikai hivatal közétette a népszámlálások hivatalos eredményét. 1921: 648 180. 1930: 592 337 magyar élt Szlovákia területén. A cikk leszögezi, hogy mivel a magyarság tíz évi
