Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
AZ 1920. ÉVI FELVIDÉKI SZLOVÁK AUTONÓMIA-TERV 577 jogkiteijesztés mértékét mindenki őszintén és hátsó gondolat nélkül fogadta el, csupán a formára nézve nem volt mindenki részéről fenntartás nélküli hozzájárulás". Gálocsynak adott felvilágosításából úgy tűnhetett, mintha báró Korányi Frigyes jegyzőkönyvbe diktált közlése" pénzügyi tárcájával kapcsolatos egyetlen mondatra szorítkozott volna: „Kénytelen vagyok kikötni, hogy a szóban forgó autonómia az államháztartás és pénzügyi igazgatás egységét sértetlenül tartsa fenn, úgy, mint azt az állam szuverén pénzügyi jogai megkívánják".6 3 Gálocsy, miután a titkolt dokumentumok tartalmával legalább ennyire megismerkedhetett, a vitával kapcsolatos elhallgatás illetve megtévesztő félretájékoztatás mellett is elégséges bizonyítékát látta az autonómia veszélyességének és káros voltának, és ő éppen emiatt nem akarta maga sem azok nyilvánosságra hozását. Andrássy Gyula gróf 1920 április 14-i előadása 6 4 , melyet a Széchenyi Szövetségben tartott, és amelyen a területi autonómiák mellett nyilatkozott, azt mutatta Gálocsy számára, hogy a veszély továbbra is imminens. Nem nyilvános közlés, hanem belső tájékoztatás céljából mindenesetre lesokszorosíttatta a Bleyertől kapott dokumentumokat a Területvédő Liga végrehajtóbizottságának tagjai számára, hogy „első kézből" ismerhessék meg az autonomista „ármányt" és hasznát vehessék az ellene folytatott harcban. Míg a trianoni béke aláírása után két nappal, június 6-án, Apponyi is arról beszélt jászberényi választói előtt, hogy neki, aki korábban „a régi értelemben" volt szenvedélyes képviselője az ország egységének, „a történtekből okulva" be kellett látnia a nemzetiségi autonómiák szükségességét, s hogy meggyőződése szerint a Trianonnal elveszített nem-magyar népességű területek Magyarországban való újraegyesítésére csak autonómia ellenében lesz majd lehetőség65 , addig június 15-én Pest-megye közgyűlésén az Ébredő Magyarok Egyesületéhez és a Kettőskereszt Vérszövetséghez kötődő Pálóczy-Horváth István a Területvédő Ligától kapott adatokra hivatkozva támadta az autonomista nemzetiségpolitikát, és sürgetett országos fellépést ellene. Kijelentette, hogy tudomása szerint a Huszár-kormány által elfogadott tót autonómiát a Simonyi-Semadam kormány máris viszszavonta.6 6 (Ez nem felelt meg a valóságnak). A Területvédő Liga alelnöke, Ökolicsányi László, június 17-én a Magyar Társaságban tartott előadásában utasította vissza Andrássy (illetve Apponyi) érveit az autonómiák mellett.6 7 Gálocsy pedig a Liga nemzetiségi kérdéssel foglalkozó bizottságában készült „tetemre hívni" a folytatott nemzetiségi politikát, valósággal hazaárulási vád alá helyezni a „nemzetiségi akarnokokat", leleplezni a Nemzeti Kisebbségi Minisztérium összejátszását velük. A nemzetiségi képviselők egyike, a német Huber, a Neue Post című lapjában június 22-én közölt képviselői beszámolójában élesen kikelt a valósággal 63 MOL, K26. 1234. es. 1920 - XXII - 114. 64 Vö. Okolicsányi László: A magyar belpolitika jövője. Bp. 1920. 6. 1. 65 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 1. Bd. 1. A budapesti német követség 1920 június 9-i jelentése. 6(5 Pálóczy-Horváth beszédét az Ébredő Magyarok Egyesülete röpirat formájában terjesztette országszerte, „Pángermán izgatás Pest vármegyében. Kivonat az 1920. évi június hó 15-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyvéből" címmel. Egy példányát a pécsi egyetemi könyvtárban találtuk meg. (IV4.f.) 67 Okolicsányi László: A magyar belpolitika jövője. Bp. 1920.
