Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
576 TILKOVSZKY LÓRÁNT ról hozott rendelet, s azzal kapcsolatos nemzetiségi iskolarendelet visszavonását is, továbbá a nemzeti kisebbségi minisztérium megszüntetését. Hogy ebbéli hadjáratát jól megalapozhassa, követelte e kárhoztatott rendeletek s autonómia-tervezet keletkezési körülményei tisztázásához nélkülözhetetlen, eddig „hét lakat alatt tartott" iratok rendelkezésére bocsátását. A minisztertanácsi jegyzőkönyvekbe nem nyert betekintést60 , így a Liga propaganda-bizottsága által kibocsátott, Gálocsy által írt röpiratokban hamis állítások találhatók arról, hogy az autonómia-tervezet Bleyer egyéni kezdeményezése volt, minden előkészítés nélkül került a minisztertanács elé, anélkül, hogy a miniszterek annak szövegét megismerhették volna, mert Bleyer csupán rövid szóbeli ismertetést adott róla, a hangsúlyt az ál-hazafias frázisokba burkolt „megokolásra" tette, amire a késő éjjeli órákban — éjfél után 1 órakor — a fáradt miniszterek csak rábólintottak; egyikükben sem volt „annyi hazafias érzés, hogy az ebben rejlő veszélyt megérezte volna, vagy ellene fellépni akart volna"; Bleyer „pokoli merényletet, a legádázabb támadást" készült végrehajtani az ország területi épsége, egysége ellen; ezzd a Jehlicska által sugalmazott, pánszláv érdekeket szolgáló tót autonómiával Bleyer valójában német autonóm területek létrehozásának pángermán törekvéséhez akarta megnyitni az utat. Azt csinálta, amit Jászi, akit annakidején maga Bleyer is hazaárulónak tartott. Gálocsy szerint a minisztertanács Magyarország feldarabolását határozta el egyhangúlag, a Huszár-kormány „örök szégyenére". A miniszterelnökség sajtófőnöke, Bonitz Ferenc, aki különben is „Bleyer embere" volt, megakadályozta Gálocsy támadásainak a sajtóban való megjelenését; „Üzenet" címmel sorozatosan megjelent röplapjait6 1 , valamint „A holló és a róka" című névtelen röpiratát6 2 — melyek tartalmára az imént utaltunk — a Területvédő Liga adta ki. Gálocsy támadásai végülis rákényszerítették Bleyert, hogy mintegy önmaga igazolásául, a hazafiatlanság sőt hazaárulás rágalmai cáfolatául másolatban átadja neki az autonómia tervezetének elfogadott alapelveit, annak általa készített, személyes megfogalmazású „megokolását", valamint a szintén általa fogalmazott kormánynyilatkozat szövegét, kérve, hogy ezeket a kormány intenciói szerint eddig is bizalmasan kezelt dokumentumokat maga is kezelje bizalmasan. A minisztertanácsi jegyzőkönyveknek a lefolyt vitákra illetve határozathozatalra vonatkozó részeit a kötelező titoktartáson túl már csak azért sem bocsátotta rendelkezésére, mert ezekből kiderült volna, hogy súlyos alkotmányos aggályok merültek fel a szörnyszülöttnek minősített, az ország egész szerkezetét szétbomlással fenyegető autonómia-tervvel szemben, ellenben azt közölte vele, — Horthynak a január 9-i ülésen való jelenlétét hangsűlyozva, — hogy „a 60 Egy 1920 júniusi jelentés (MOL, K64. 1. cs. 1920 - 7 - 168) állítása szerint viszont „a cseh kémrendszer exponensei még a minisztertanácsi jegyzőkönyvek másolatait is megszerezték". Erre nincs bizonyíték. Ha valóban így történt volna, feltétlenül nyomait találhatnánk felhasználásuknak a magyarellenes csehszlovák propaganda termékeiben. el MOL, K26. 1920 - XXXVIII - 13. Kivonat az „Üzenet" 1920 május 15-én kelt 3. számából. Ebben kalandoroknak, álapostoloknak nevezte azokat, akik Magyarországot pokollá változtatnák, ha megvalósíthatnák „népgyilkoló tervüket", az autonómiát. 62 Tartalmából, idézeteiből, megfogalmazásaiból teljes bizonyossággal állapítható meg Gálocsy Árpád szerzősége. (Egy példányát az Österreichisches Staatsarchivban találtuk meg, a budapesti osztrák követ egyik jelentésének csatolmányaként).
