Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 527 beszédét gépírónője előtt, aki — nagyjából ismerve a franciát — helyesbítette minisztere kiejtését."7 9 Ezek a nyelvi erőfeszítések azonban képtelenek megakadályozni azt a fájdalmas meglepetést, amivel a delegátusoknak június 2-án Saint-Germain kastélyában kell szembesülniük a békeszerződés feltételei hallatán. Három fő pontban foglalható össze az osztrákok csalódása: 1. Ausztria Németországhoz való csatolásának elutasítása (versaillesi szerződés 80. és 88. paragrafusai); 2. pénzügyi és gazdasági kikötések szigora, Ausztria háborús felelőssége, és a szövetségeseknek okozott károk és veszteségek miatt (177.§, IX. és XIV fejezet); 3. területi kívánságaik teljes elutasítása, elsősorban Dél-Tirol, Csehország és Karintia elvesztése (II. rész, 27. és 35.§ és térkép). Visszautasítva az Anschluss vagy Német-Ausztria létrehozásának lehetőségét, az antant szövetségesek kizárólag egy Osztrák Köztársaság létezéséről akarnak hallani. Sokat mondó a helyi újság megjegyzése, miszerint a Clemenceau-t fordító német tolmács osztrák szerződés helyett németet mond: „A tolmács többszöri tévedése miatt Clemenceau látható elégedetlenségének ad hangot".8 0 „Ausztria határai"kérdésében az osztrák delegátusokat igen kellemetlenül érinti a lengyel képviselők jelenléte, mert szerintük az Osztrák-Magyar Monarchia idején számos lengyel vett részt az ország politikai irányításában.8 1 Ami pedig Ausztria háborús felelősségét illeti, június 16-án Renner kancellár így nyilatkozik: „Miért Német-Ausztria lett felelős a háborúért? - A horvát katolikusok és szerbek, a lengyelek és oroszok közötti antagonizmusok elsődleges faktorok voltak (...)"82 Ausztria képviselőinek 15 nap áll rendelkezésre a válaszadáshoz; észrevételeiket kizárólag írásban tehetik meg, s a szövetségesek válaszaira is csak ebben a formában kerül sor. A delegátusok hozzálátnak ellenjavaslataik megfogalmazásához. Június közepére készülnek el vele, s a Berger-Levrault Kiadónál nyomtatják ki őket. Reményeik azonban napról napra fogyatkoznak. Azt követően, hogy az osztrákok kézhez kapják a békefeltételeket, egyes franciabarát delegátusok megtartása fölöslegessé válik. Lammasch professzor csalódottan hagyja el Saint-Germain-t,8 3 mivel semmilyen befolyást sem tudott gyakorolni a fejleményekre. Levelei Bourgeois és Lansing urakhoz megválaszolatlanul maradnak. 79 ADY, 4M2/113, Összekötő csoport, Bourgeois misszió, BR n°14, Saint-Germain, 1919. június 3. Am az osztrákok nyelvi aggályai nem értek ezzel véget. A június 2-i ülésen sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy nem tudták, hogy a kancellár beszédét nem fordítják le olaszra, egyébként megtették volna ők maguk. AMAE, A Paix, vol. 27, 74-75. A berni megbízott képviselő levele a külügyminiszternek, Bern, 1919. június 13. 80 BM SGL, Le Petit Réveil, 1919. június 5., idézve François Boulet „Az Ausztriával kötött békeszerződés Saint-Germain-en-Layeben, 1919. szeptember 10.", in Histoires de Saint-Germain-en-Laye, op. cit. 81 ADY, 4M2/113, Bourgeois misszió, BR n°17, 1919. június 7. 82 Uo., BR n°21, 1919. június 16. 83 Bruno Hamard, Austriche & Hongrie: histoire d'un divorce. Affrontement et question national austro-hongrois face a l'arbitrage international (1918-1922) (Ausztria-Magyarország: egy szét-
