Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
528 FRANÇOIS BOULET Két nagyon súlyos gond gyötri a delegációt Saint-Germainben: Ausztria rettenetes gazdasági helyzete és a magyarországi bolsevik forradalom elkerülhetetlen és nyilvánvaló következményei. A delegátusok megfigyelésével megbízott összekötő tiszt pontosan a „bécsi ínségről szóló szokásos és őszinte siralmak"-ról számol be.84 Való igaz, Ausztriának olyan rettenetes gazdasági helyzettel kell megküzdenie, ami valószínűleg még jóval súlyosabb a háború befejeztével, mint aközben volt. Az újonnan alakult, „mesterséges" Ausztria minden háború előtti természeti forrásától el van vágva (Csehország és Szilézia iparától, valamint Morvaország éléskamráitól). Az éhínség Európa szerte — leszámítva a bolsevik Oroszországot — itt szedi a legtöbb áldozatát, főleg a „Vörös Bécsben". Az élelmiszerárak a csillagos égig szöknek: amerikai konzervhús 40 korona, tej abszolút hiánycikk, ami 1919-ben 60%-os gyerekhalandóságot okoz.8 5 Nem csoda hát, ha a saint-germaini delegátusok csokoládét, kávét, likőrt, cigarettát küldenek haza.8 6 Renner kancellár egy latin közmondással jól összegzi a helyzet súlyosságát: „Primum vivere, deinde philosophari".87 1919. június 21-én egy Saint-Germain erdeiben tett séta alkalmával az egyik osztrák meghatalmazott így elemzi ezt az egész Európára kiterjedő gazdasági krízist: „Az idő itt kezd tavasziassá válni, s a ruháim nem túl megfelelőek az efféle időjáráshoz; de nem akarok itt egyet sem csináltatni magamnak, mert figyelembe véve az árfolyamokat, az többe kerül itt, mint Bécsben. Egyébként minden, amit a boltból hozatunk, bóvli; innen látszik, hogy a háború nemcsak a központi hatalmakat, de egész Európát romba döntötte."88 Egy Lammasch professzorral folytatott beszélgetés nyomán ugyanezek az aggodalmak kerülnek felszínre, külön hangsúlyt fektetve a bolsevik veszélyre, ami elérheti Ausztriát és Európát, beleértve Franciaországot is: „Hazáját mélységes nyomor sújtja és éhínség fenyegeti: az antant azt írattathat vele alá, amit akar. Anélkül, hogy fegyverként használnánk ezt az érvet, elképzelhető, hogy Bécsben végül mégis kitör a forradalom, ügy ahogy Berlinben vagy Münchenben, hiszen a betegség csírái még nem pusztultak el. Mekkorák lehetnek egy hasonló szabású politikai fordulat következményei? Párizst elhagyva Lammasch professzor két égő trolit látott, amit a sztrájkolok éppen akkor gyújtottak fel. Ez a kis incidens nagyon felkavarta útitársait, akik a győzteseket sújtó legsúlyosabb szociális krízis egyik áruló jelét látták benne, ami csak árnyalatnyival különbözik a vesztesekétől."89 A gazdasági katasztrófán tűi a Saint-Germainben tartózkodó osztrákok 1919 tavaszán és nyarán valóban tehetetlennek érzik magukat a Kun Béla vezette válás története. Osztrák-magyar szembenállás és nemzeti kérdés a nemzetközi döntőbíráskodás szempontjából (1918-1922), Párizs, Vécu contemporain, 1996., 66. ADY, 4M2/113, BR n° 15-25, St-Germain-en-Laye, 1919. június 4. - 1919. június 26. AMAE, A Paix, vol. 27, 74-75, Franciaország berni megbízott képviselője, op. cit., Bern, 1919. június 13. 84 ADY, 4M2/113, BR n°28, 1919. július 3. 85 ADY, 4M2/113, BR n°25 és 28, 1919. június 26., 1919. július 3. 86 ADY 4M2/113, Dutasta francia nagykövet, a békekongresszus főtitkárának levele Seine-et-Oise prefektusának, Párizs, 1919. május 7., az „osztrák-magyar" meghatalmazottak szállása ügyében. 87 ADY, 4M2/113, Bourgeois misszió, 1919. augusztus 2., újságkivonat, „Renner kancellár beszéde a külügyminisztériumi személyzetnek, Saint-Germainbe való visszatértekor". 88 ADY, 4M2/113, BR n°23, 1919. június 22. 89 AMAE, A Paix, vol. 27, 75. Berni megbízott képviselő, op. cit., 1919. június 13.
