Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503

TANULMÁNYOK François Boulet: A VESZTES ÁLLAMOK DELEGÁCIÓI ÉS A FRANCIA KÖZVÉLEMÉNY A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKESZERZŐDÉSEK TÜKRÉBEN (1919-1920) Stefan Mária emlékére Bevezető1 Az 1919-1920-as békeszerződések nagy győzteseinek képviselői jól ismertek, ha másként nem, hát tekintélyes vezetőik révén, mint Clemenceau, Wilson, illetve Lloyd George. Ezért úgy véljük, érdemes volna mélyebben megismerni a versaillesi, saint-germaini, neuilly-i, trianoni és sèvresi békeszerződések öt vesztes államának delegátusait. A huszonhét szövetséges és társult állam javaslataival szemben az öt vesztes állam delegációja számos nehézségbe ütközik. Nemcsak amiatt, hogy nem tekintették őket egyenrangú partnereknek —, hanem sokkal inkább a békefeltételek módosításának nehézségei miatt. Érveléseik, illúzióik hamar romba dőlnek a szövetségesek hajthatatlanságával szemben. Pedig az öt delegáció tagjai nem sajnáltak sem erőt, sem fáradságot akár a legcsekélyebb engedmény elérésének érdekében, főleg ami a területi és háborús kártérítéseket illeti. A delegációk vezetői: a német Brockdorff-Rantzau gróf, Renner osztrák kancellár, Sztambolijszki bolgár miniszter, a magyar Apponyi gróf és a török vezír Damad Ferid pasa voltali. A békekonferencia ideje alatt országaik nagykövetei és ügyvédei. „Vádlott és bűnös"2 nemzetek képviselői, akik Karl Renner

3 találó megjegyzésével élve inkább vezekelnek, mint egyezkednek. A tárgyalások idején kialakult közvélemény- és hangulatváltozások megértéséhez szükségesnek tűnik e delegációknak mélyebb ismerete is.4 1 Ez a munka nem jöhetett volna létre Ádám Magda professzor, Vörös Melinda és Boulet-Stefan Hajnalka közreműködése nélkül. 2 Victor L. Tapie, Monarchies et peuples du Danube (Dunamenti népek és monarchiák), Paris, Fayard, 1969. 426^29. 3 Archives du Ministère des Affaires Etrangères (Franciaország Külügyminisztériumának Levéltára, ezentűl AMAE), A Paix, vol. 27, Renner kancellár Nemzetgyűlés előtt tartott beszédének kivonata, 1919. május 8. 4 Munkánkat messzemenően inspirálták a nemzetközi kapcsolatok két eminens francia tudósának, Pierre Renouvinnek és Jean-Baptiste Durosellenek a kutatásai, melyek során különös hangsúlyt fektetnek az államférfiak, a közvélemény és a „mélyen gyökerező erők" tanulmányozására. Lásd erről Pierre Renouvin és Jean-Baptiste Duroselle: Introduction a l'histoire des relations internationales, (Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok történetébe) Párizs, Armand Colin kiadó, 1991.; uo. Bevezetés 1-4. 9. fejezet „La personnalité de l'homme d'Etat" 284-313.; 12. fejezet „L'action de l'homme d'Etat sur les forces profondes" 384-^110.