Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für die Kunde Ungarns und verwandte Gebiete. Band 23; Jahrgang 1997. (Ism.: Veszprémy László) 460
TÖRTÉNETI IRODALOM UNGARN-JAHRBUCH Zeitschrift für die Kunde Ungarns und verwandte Gebiete. Band 23, Jahrgang 1997. Verlag Ungarisches Institut, München, 1998, 463 o. Az Ungarn Jahrbuch legújabb kötetének tanulmányai leginkább Magyarország legújabb kori történelmét vizsgálják, a középkori történelemmel mindössze kettő foglalkozik. A Nagymoráviakönyvéről Magyarországon is ismert Martin Eggersnek (München) a magyarság kialakulásával és honfoglalását tárgyaló hosszabb tanulmánya első részét vehettük e kötetben kézbe. A magyarországi és nyugati szakirodalom alapos ismeretén alapuló tanulmánya a Kárpát-medencéig követi nyomon a magyarokat, legalábbis a histográfiaban. A Charles R. Bowlusnak ajánlott tanulmányában a szerző dicséretes módon igyekszik távolságot tartani Boba és Bowlus számos kritikátlan tézisétől és megállapításától, illetve azokat pontosítja. Munkájában érinti a magyar honfoglalás előtti Kárpát-medencei onogurok problémáját, a kavarok és magyarok szövetségre lépésnek folyamatát, elemzi a muszlim szerzők, Bíborbaszületett Konstantin híradásainak forrásértékét, a korabeli régészeti leletek értékelését. Többek között jó érzékkel hívja fel a figyelmet arra, hogy Metód életírásában szereplő, morvákkal szövetségre lépő "magyar király" életre hívása egyszerű szövegromlás eredménye. Koszta László (Szeged) a magyarországi ciszterci kolostorok bő első évszázadát vizsgálta, 1141 és 1270 között. Felvázolta a rend terjedésének, a rend különböző ágaihoz való kapcsolódásának jellegzetességeit, a létszámproblémákat és a konvertiták magyarországi szerepének kérdését. A rend terjedésének megtorpanásában arra utal, hogy a premontreiekhez hasonlóan nem állt rendelkezésükre elég idő, hogy valóban jelentős rendi szervezetet építsenek ki, amit majd a koldulórendek megjelenése végleg meg is hiúsított. A modern korral foglalkozó tanulmányok részben az egyháztörténeti tematikát folytatják. Joachim Bahlcke (Leipzig) azt vizsgálta, hogy milyen szerepet töltöttek be a Birodalomból 1689 és a 18. század második fele között magyar püspökségek élére kerültek a magyar egyházpolitikai életben. A birodalmi arisztokrácia 16 képviselőjének az életútjáról, egyházi karrierjéről ad képet, a Kollonitsch családtól, Migazzi grófon át Harrach grófig. Tanulmánya záró, tematikus részében elemzi a püspökök és a helyi nemesség közötti konfliktusokat, az újratelepítés, egyházszervezés eredményeit. A prozopográfiai áttekintés konklúziója, hogy Bécs számára a püspökök kiválasztásában, amit ekkor Róma még kivétel nélkül elfogadott, a politikai lojalitás, a magyarországi politikai rendszer stabilizálásában játszandó szerepük volt az elsődleges. Reinert-Tárnoky Ilona (Köln) tanulmányának itt közölt első részében Giesswein Sándor prelátus, a hazai keresztényszocialista mozgalom megalapítója alakjának életútját rajzolta meg az első világháború végéig. Nemcsak írásait (pl. "Társadalmi problémák és keresztény világnézet, 1907) elemzi részletesen, hanem nyomon követi nézeteinek alakulását meghatározó kérdésekben, pl. választójog, bérminimum, világháború befejezése. Mindvégig nemzetközi összehasonlításban mutatja be Giesswein személyét, műveit, nézeteit és a magyarországi keresztényszocialista mozgalmat. A további történeti-művelődéstörténeti tanulmányok között találjuk Gombocz István (Vermillon, USA) írását a magyarországi Herder-recepcióról. Herder "Ideen..." с. munkájának finn, lett és porosz fejezetének sokat idézett irritáló mondatával kapcsolatban utal arra, hogy a 18. századi, német telepesektől hangos Magyarország államjogi önállósága, a magyar nyelv jövője nehezen meghatározható volt. Ráadásul, mint bizonyítja, Herder Wilchelm Schlözer "Allgemeine Nordische Geschichte"-jéből veszi át a magyarokra vonatkozó megállapításait, ami figyelembe véve Herder általános politikai célkitűzéseit, teljesen más megvilágításba helyezi a kérdéses mondatot is. Németh László (Freiburg) Erkel Ferenc Bánk bánját helyezte el a korabeli magyar és európai zene- és politikatörténeti összefüggések rendszerében. Felvázolja ugyanakkor, részben a nem magyar olvasók kedvéért, Erkel életútját, zeneszerzői karrierjét, az opera tartalmát, Katona József drámáját. A tanulmány érdemi része az opera sorsát, keletkezéstörténetét, s zenei motívumait követi nyomon,
