Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3

40 KRISTÓ GYULA alapján „aránylag későn, a XI. sz. eleje után... történt".147 A legtöbb gondot a comesszél egyeztethető ispán szó származtatása okozza. A részleteket mellőzve annyit lehet röviden megállapítani: az ispán (illetve a nádorispán) szó eredetében is játsz(hat)ott valamilyen szerepet a szláv zsupán szó.14 8 Ha a 11. századi kár­pát-medencei társadalomra vonatkozó (ránk maradt vagy feltételezett) szavakat — amelyek megítélésem szerint kimerítik a társadalmi kommunikáció, az egyes nagy embercsoportok egymás közti megszólítása fogalomkörét — összesítem, az derül ki, hogy minden korábbi, a hely- és személyneveket meghaladó mértékben dominál bennük a szláv jelleg, ilyennek kell tekinteni a király, a szabad, a poroszló, az udvarnok, az izbég (üzbég), a szolga szavakat, egy sor szolgáltatónépi kategória megnevezését, valamint feltételesen az ispán (nádorispán) és a vitéz szavakat. Ezzel kapcsolatban azonban fontos azt hangsúlyozni: a szláv nevek és szavak mögött nem kell (és nem is szabad) szláv intézményeket keresni. Nem arról van tehát szó, hogy a magyarok egy tagolt szláv társadalmat igáztak le, és egy, azt keretbe fogó szláv államiságot vettek át. Minderre semmi nyom nem mutat. Pon­tosan ellenkezőleg: a tagolt társadalmat éppen a magyarok hozták létre a szlávok alávetésével, és a magyarok alkották meg azt az államot, amely szlávokra, ma­gyarokra és más népelemekre terjedt ki. Hogy mekkora tévedést hordoz magában például a kétségtelenül szláv eredetű megye szóból a magyar vármegye mintájául szolgáló szláv „megyének" a létére következtetni, arra magam mutattam rá.149 Ugyancsak felhívtam a figyelmet arra is, hogy a szintén szláv eredetű vajda sza­vunk „Erdély bennszülött szlávjaitól ered", és nem áll mögötte semmiféle román (romanoszláv) vajdaság. Hogy a 10. század közepén a szlávok ismerték a vajda szót, annak az szolgáltatja bizonyságát, hogy Bíborbanszületett Konstantin szláv tolmácsa is vajda (voevodos) névvel illette a magyar törzsfőket. A magyar törzs­főként viselkedő Keánra a helyi szlávok által használt vajda megnevezés adja magyarázatát az erdélyi vajdaság kifejezésnek.15 0 Természetesen a magyar király szó szláv eredete sem támaszthat senkiben sem olyan gondolatot, mintha a Ma­gyar Királyság szláv eredetű lenne. Amennyiben tehát elvetem — és a legteljesebb joggal vetem el — azt a feltevést, hogy a magyarok az intézményekkel, a beren­dezkedéssel együtt vették át a szlávoktól az elnevezéseket, akkor nem marad más hátra, mint annak feltételezése: a szláv nevek és szavak a Kárpát-medencében élő szláv lakosságra vallanak rá, (amint hogy alapos, de adatok híján igazolhatat­lan gyanú szerint a magyar nyelv számos jövevényszava sem a szomszédos orszá­gokban élő szlávoktól — horvátoktól, szlovénoktól, csehektől —, hanem a kárpát­medencei szlávoktól ered). A magyarok által létrehozott állam tisztségviselői, a szláv tömegek alávetésével a magyarok révén megvalósított társadalmi polarizáció csoportjai csak úgy viselhetnek rendre (bár természetesen korántsem kizárólago­san) szláv neveket, ha ennek az államnak és ennek a társadalomnak számra leg-147 Kniezsa István: a 122. jegyzetben i. m. 484., 508., 560.; TESz. III. 777. 148 Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismere­tébe. Bp. 1997.2 101.; Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről. Századok 132 (1998) 245-247.; Róna-Tas András: Nagyszentmiklós. Zsupán. Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez. Szá­zadok 132 (1998) 945-948. 149 Kristó Gyula: a 23. jegyzetben i. m. 45-46. 150 Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 111-114.

Next

/
Oldalképek
Tartalom