Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
428 MOLNÁR ANTAL káplán, akiket ünnepélyesen visszahelyeztek a kápolnába.27 1 Ezzel véget ért a három évtizedes viszály, amely igazából egyik fél számára sem jelentett győzelmet, ugyanakkor mindkét tábor elégedett lehetett az elért eredményekkel. A raguzaiak megőrizték kegyúri jogaikat, ezzel együtt kiváltságos pozíciójukat a belgrádi és a magyarországi piacon. A bosnyák ferencesek megszabadultak a jezsuitáktól és az őket támogató püspököktől, lelkipásztori hegemóniájuk elismeréseként 1647-től Róma az ő soraikból töltötte be a belgrádi püspökséget is.27 2 Egyedül a bosnyák kereskedők önállósulási törekvései nem vezettek eredményre, annyit viszont ők is elértek, hogy anyagilag megerősödve és hatalmi pozíciók birtokában az északbalkáni kereskedelem döntő tényezőivé váltak.27 3 A legtöbbet természetesen a magyarországi török tisztviselők nyertek, akik feneketlen kúthoz hasonlóan nyelték el (minden ellenszolgáltatás nélkül) a vita során vesztegetésre költött óriási összegű pénzt és ajándékokat. * * * A kápolna-viszály részleteiben és egészében is számos tanulsággal szolgál a keresztény-oszmán együttélés vizsgálata számára. A lehetséges értelmezési lehetőségekre az események ismertetésekor részben már kitértem, részben pedig a további összehasonlító vizsgálatok során kell az eseménysort és annak csomópontjait újra elemezni és a további következtetéseket levonni. Az elmondottak összegzése helyett zárásképpen csupán egyetlen igen általános tanulságra szeretnék utalni. Ez pedig a kereskedelem és az egyház igen szoros kapcsolata a hódoltságban. A török uralom alatti országokban a keresztény uralkodó osztály hiánya miatt a hódolt társadalom elitjévé a gazdag kereskedők lettek. Ez a kereskedőréteg vált az egyház anyagi fenntartójává, a templomok kegyurává, ők határozták meg a közösség felekezetét. Ezt a jelenséget a magyar kutatás a reformáció hódoltsági útjával kapcsolatban már régen konstatálta és újabban számos esettanulmánnyal igazolta.27 4 A kereskedők és az egyház kapcsolatát általánosabb érvényű modell szintjére emelve megállapíthatjuk, hogy a török területeken a felekezetképződés legfontosabb társadalmi közege és alakító tényezői a kereskedők voltak. Nem lehet tehát hódoltsági egyháztörténelemmel foglalkozni kereskedelem-történet nélkül, de a megállapítás visszafelé is igaz: az egyháztörténet szintén igen komoly tanulságokkal szolgál a kereskedelem-történet számára. Az egyházi élet korlátozott lehetőségei az Oszmán Birodalomban sokkal nagyobb jelentőséget kölcsönöztek a vallásosság bizonyos megnyilvánulásainak és azok színtereinek, mindenekelőtt a templomoknak, mint a keresztény országokban. Ez magyarázza a belgrádi kápolna szimbolikus jelentőségét, amelynek birtoklása egyet jelentett a belgrádi piac kézbentartásával. A gazdasági kapcsolat-271 APF SOCG vol. 127. fol. 134r. PAD Acta 17. st. 2222/19. 272 M. Premrou: i. m. 45-47. F. E. Hosko: Djelovanje franjevaca i. m. 115. 273 Vuk Vinaver: Dubrovacka trgovina u Srbiji i Bugarskoj krajem XVII veka (1660-1700). Istorijski casopis 12-13 (1963) 213-218. 274 Szakály Ferenc. Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. (Humanizmus és reformáció 23.)
