Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373

KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 429 rendszer és az egyházi érdekcsoportok összefonódása, a római egyházi intézmények és azok hódoltsági képviselőinek beavatkozási kísérletei, valamint a török hatóságok valláspolitikája — megannyi tényező, amely felelős a kápolna-viszály három évtizedes elhúzódásáért. Esetünkben nem két különböző felekezet, hanem két azonos felekezethez tartozó kereskedő-náció és a hozzájuk kötődő egyházi csoportok harcoltak a templom birtokáért. Küzdelmükben — mint láttuk — szinte szétválaszthatatlanul összefonódott az egyházjogi-ekkléziológiai, kereskedelmi, sőt etnikai-nemzeti motivációs rendszer, ez utóbbi alakításában szintén egyértelmű az egyháziak szerepe. A felek valós szándékait és az események igazi mozgatórugóit csak ezek együttes vizsgálatával fejthetjük fel, az eredmény különösen az egyház és a kereskedelem nem várt mélységű összefonódása tekintetében meglepő. A hasonló esettanulmányokból és az ezeken alapuló összehasonlító elemzésekből reményeink szerint kirajzolódnak a török uralom alatti keresztény felekezetképződés alakító tényezői és törvényszerűségei, amelyek a hódoltsági és balkáni történelem jobb megértésén túl új szempontokkal és tanulságokkal gazdagíthatják az európai felekezetek történetének kutatását is.