Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 425 A viták 1638-ban kezdődtek újra, ekkor már minden bizonnyal a raguzaiak voltak a kezdeményezők. A vám-vitában elért győzelmüket kiaknázandó kísérletet tettek a bőrkivitel monopóliumának megszerzésére a belgrádi piacon.25 1 Nyilván ennek az akciónak a része volt a bosnyák ferencesek háza elleni támadás. December 20-án a török hatóságok (nyilván a templomállítási tilalom megszegése miatt) kiúzték házukból a ferenceseket, letépték a falról a szentképeket és feldöntötték az oltárokat, majd lepecsételték a házat, nehogy lakói visszatérhessenek.25 2 A bosnyákok káplánja, Marko Bandulovic (a későbbi marcianopolisi érsek) a raguzai ferenceseket sejtette a támadás mögött,253 de valószínűbb, hogy maguk a kereskedők bujtották fel a törököket. A raguzai szenátus a viszályok felújulására meglehetősen ingerülten reagált: szigorúan megtiltotta kereskedőinek, hogy a bosnyákokkal huzakodjanak, viszont a bosnyák ferencesek visszafogadását sem tartotta lehetségesnek.25 4 A bosnyákok 1639/1640 folyamán pénzt és fáradságot nem kímélve próbálták meg visszaszerezni a budai pasa bírósága előtt a házukat, illetve egyúttal török segítséggel visszavenni a kápolna igazgatását - hiába.25 5 Fő ellenségüknek a raguzai kolónia egyik öreg tagját, Thomaso Gloghiét tartották. Gloghie az 1610-es évektől kezdve az egyik legjelentősebb bőrexportőr volt, a bosnyákok elleni harc vezéralakja és többször összetűzésbe került saját honfitársaival is.256 О védte meg annakidején Massarecchit a török bíróság előtt, 1639 elején pedig szintén ő állt ki a raguzai ferencesek mellett.257 A bosnyákok a régi módszer szerint Rómában is próbálkoztak a kápolna visszaszerzésével. A bosnyák kolóniája vezetője, Lovre Tomasic és Bandulovic a kongregációhoz küldték a másik belgrádi káplánt, Ivan Desmanicot, hogy segítséget kérjen a szentségek és lelkigondozás nélkül maradt 600 belgrádi bosnyák számára. A 30-40 raguzai miatt kialakult helyzetre az egyetlen megoldást abban látták, ha a kongregáció elrendeli a bosnyák ferencesek visszatérését a kápolnába. A kongregáció ugyanakkor már nem kívánt közvetlenül beavatkozni a viszályba.258 A római hatóság két irányban igyekezett felszámolni az évtizedes viszályokat. Egyrészt egy semleges, a hódoltsági egyháziaktól és kereskedőktől független személyt, Giacomo Boncarpi olasz minoritát nevezte ki 1640-ben belgrádi székhellyel és himériai címmel a hódolt Magyarország apostoli adminisztrátorává. Ez a kísérlet teljes kudarccal zárult: Boncarpi alig egy évet (1643-1644) töltött a hódoltságban, tevékenysége és gyors távozása végképp világossá tette: a hódoltsági missziós hierarchia megszervezésekor csak a helyi egyházi intézményekre, min-251 B. Hrabak: Spor dubrovcana i. ra. 34-35. 252 APF SOCG vol. 81. fol. 250r. 253 APF SOCG vol. 399. fol. 559r. 254 PAD Litt. Lev. vol. 47. fol. 88r-90r. 109rv. 119r-120r. 128v. 132v. 255 APF SOCG vol. 81. fol. 200r. 241r-242r. vol. 82. fol. 230r. vol. 164. fol. 131r. PAD Acta 17. st. 1913/44. 49. 51. 52. PAD Litt. Lev. vol. 47. fol. 233v. A raguzaiak egy volt loretói növendéket, a bolgár Marko Babicot alkalmazták káplánnak: APF SOCG vol. 81. fol. 234r. vol. 82. fol. 198r. vol. 83. fol. 208r. 256 В. Hrabak: Sirovine Podunavlja i. m. 95. PAD Acta 17. st. 2222/7. 8. PAD Litt. Lev. vol. 43. fol. 202rv. 257 APF SOCG vol. 75. fol. 405r-408v. PAD Acta 17. st. 2222/10. PAD Litt. Lev. vol. 47. fol. 129rv. 258 APF SOCG vol. 82. fol. 199r. 230r. 234v.
