Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
426 MOLNÁR ANTAL denekelőtt a bosnyák provinciára lehet építeni.25 9 A konfliktusok feloldásának másik lehetséges irányát Jeronim Lucic püspöki kinevezése mutatta. Lucic 1636-ban drivastói címmel a scardonai püspökség apostoli adminisztrátora és Bosznia apostoli vikáriusa lett, a ferencesek mérsékelt és Rómával együttműködő csoportja immár saját püspök védelme alatt vehette fel a küzdelmet az intranzigens fojnicai klikkel. A Tomanovic által vezetett csoport természetesen mindent megtett Lucic ellehetetlenítése érdekében. Boszniában és Szlavóniában minden eszközzel igyekeztek akadályozni főpásztori tevékenységét, nem gondoskodtak az eltartásáról és iszlamizált rokonsága miatt bevádolták Rómában.26 0 Ennek ellenére Lucic püspöksége alatt a mérsékelt csoport jelentősen megerősödött, és az 1640-es évek elejétől jelentős pozíciókat szerzett a rendi vezetésben. Ezt jelezte Marijan Maravic és Petar Lipanovic tartományfőnökökké választása 1637-ben, illetve 1643-ban.261 A bosnyák ferencesek 1640/1641 folyamán még egy utolsó kísérletet tettek az önálló belgrádi kápolna és rezidencia megalapítása érdekében. Ingoli sugalmazására Althan Mihály Ferdinánd grófhoz, a hódoltsági katolikusok buzgó támogatójához fordultak, hogy adományával tegye lehetővé a ferencesek számára egy belgrádi ház megvételét.26 2 Ennek érdekében Bandulovic 1641 őszén Bécsbe utazott, de eredményt nem ért el. Althan ugyanis Morvaországban volt, így hat hétig hiába várta. A sikertelenségtől kedvét vesztve visszaindult Boszniába, de találkozott Esterházy Miklós nádorral, aki hajlandónak mutatkozott a ház megvételére, a ferenceseknek csak a török engedélyekről kellett gondoskodniuk.26 3 A kiválasztott ház a jezsuiták már jól ismert ingatlana volt, amelynek karbantartása komoly összegeket emésztett fel, ezért maguk a temesvári misszionáriusok is állandóan szorgalmazták az eladását. A rendfőnök azonban továbbra sem engedett, negatív válasza mögött a raguzai jezsuiták álltak, akik a bosnyák ferencesek és kereskedők térnyerésének megakadályozása végett a ház megtartására ösztönözték a rendi vezetést.26 4 A bosnyák ferencesek a házvásárlás kudarca után kénytelenek voltak szembenézni a valósággal: vagy kiegyeznek a raguzai kereskedőkkel, vagy pedig el kell hagyniuk Belgrádot. A mérsékelt szárny részéről a megbékélés lehetősége már 1635-ben felmerült, amikor néhány, Lucic köréhez tartozó ferences egy névtelen 259 M. Premrou: i. m. 18 (1925) 40-45. 260 Krunoslav Draganouic: Biskup fra Jeronim Lucic (o. 1575-1643) i njegovo doba. Croatica Christiana Periodica 7/11 (1983) 33-79. Franjo Emanuel Hosko: Euzebije Fermendzin crkveni upravnik i povjesnik. Zagreb, 1997. (Bibliotéka Orientacije 15.) 173-189 (Fermendzin kiadatlan Lucicbiográfiájának Hosko által újraírt változata). 261 M. Mandic: Franjevacka Bosna i. m. 183-187. 262 APF SOCG vol. 81. fol. 241v. vol. 124. fol. 88r. 131rv. 263 APF SOCG vol. 83. fol. 120r. vol. 85. 420r. A magyarországi segítség lehetősége nyilvánvalóan összefüggésben állt a bécsi udvarban jelen levő bosnyák lobbi és ennek vezetője, Juraj Bielavic bosnyák ferences szerzetes, tininni püspök tevékenységével. Bielavic Tomanovicék embere volt, egy bécsi kolostorban élt, és igen jó udvari kapcsolatokkal rendelkezett. Vo. APF SOCG vol. 396. fol. 451rv. Fr. Mares: Aufstandversuche der christlichen Volker in der Türkei in den Jahren 1625-1646. Mittheilungen für Oesterreichische Geschichtsforschung 3 (1882) 281-283. 264 ARSI Rom. vol. 24. fol. 93r. 154v. 156r. vol. 25. fol. 183v. 224r. 245r. 300v. vol. 26. fol. Юг. 58r. 64r. lOlrv. 112rv. 202v. ARSI Epp. NN vol. 5. fol. 395r. 410r. A ház még 1653-ban is a jezsuiták tulajdona volt, évi 30 scudóért adták bérbe, és egy raguzai kereskedő gondoskodott róla. ARSI Austr. vol. 20. fol. 284r. 294r.
