Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373

KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 419 Hsaiktól is megszabadulhattak volna. A bosnyákok ezzel pontosan tisztában voltak, ezért ragaszkodtak ellenfeleik közelségéhez, nyilván abban bízva: azok kiváltságai talán az ő templomuknak is védelmet biztosítanak, arról nem is beszélve, hogy reményeik szerint a két egymás mellett álló kápolnával az új templom állításának tilalmára igencsak ügyelő törökök éberségét is ki lehetett volna játszani. A két náció egymás ellehetetlenítése érdekében folytatott és meglehetősen szűklátókörű politikája azonban rövidesen mindkét irányba visszaütött. A kápolna-viszály tulajdonképpeni elindítói, a jezsuiták az 1620-as évekre teljesen az események perifériájára kerültek. Jelenlétük immár szétválaszthatatlanul összefonódott a szendrői püspök és a raguzai kereskedők ügyével. Bár ekkor már nem elsődleges céltáblái a bosnyák kereskedők és a ferencesek támadásainak, ugyanakkor továbbra is őket sejtették Rengjic és a raguzaiak lépéseinek hátterében.21

8

A jezsuiták számára a legnagyobb veszélyt éppen saját házuk jelentette, amelyet Gaspar Graciani támogatásával vásároltak 1616-ban. Fő támogatójuk, az 1619-ben moldvai fejedelemmé lett egykori követ fellázadt a szultán ellen, lengyel és magyar segítséggel megkísérelte Erdély és Havasalföld elfoglalását. A Szentszék viszont a vakmerő lépéshez Graciani kérése ellenére sem nyújtott semmiféle támogatást, a fejedelem belebukott a vállalkozásba, és 1620 szeptemberében menekülés közben meggyilkolták.21

9

A kegyvesztett Graciani által vásárolt ház tehát bármikor kijátszható kártya volt a jezsuiták ellenfeleinek kezében, hiszen azt a török hatóságok emiatt elkobozhatták. A ház tulajdonjogi problémái mellett az épületben felállított kápolna is kiválthatta a törökök haragját, mivel ezzel a jezsuiták megszegték az új templom állításának tilalmát.22

0

A jezsuiták missziójuk megtartása érdekében még a magyar katolikus megújulás vezéralakját, Pázmány Péter esztergomi érseket is igyekeztek bevonni a vitába. A jezsuita rendfőnök, látva a bosnyák ferencesek hódoltsági és erdélyi térnyerését, a Rómában nagy tekintélynek örvendő bíboros révén kívánt kedvezőbb pozíciókat szerezni a jezsuita misszionáriusok számára a Propaganda Kongregációnál.22

1

Pázmány 1630 őszén régi munkatársát, Keresztessy Máté gyöngyösi plébánost küldte Belgrádba, majd Keresztessy és Jakov Tugolin jezsuita misszionárius beszámolói alapján próbált a jezsuiták érdekében közbenjárni, Ingoli bosnyák-pártisága és jezsuita-ellenessége miatt természetesen sikertelenül.22

2 Massarecchi, az új apostoli adminisztrátor 1631 novemberében érkezett a székhelyéül kijelölt Belgrádba.22

3

A bosnyák kereskedők elkeseredve vették tu-218 apf SQ Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 59v. 117v. Ennek oka többek között a püspök és a jezsuita Marin Drago szoros együttműködése volt. ARSI Austr. vol. 20. fol. 204rv. 236rv. ARSI Rom. vol. 19 II. fol. 271rv. 274r. vol. 20. fol. 98v. 102v. 135v. 145v. 217r. vol. 21. fol. 39r. 64v. 96v. 107r. 219 Rudolf Gassauer-. Gaspar Graziani. Ein Fürst der Moldau von Habsburgs Gnaden. Buletinul Bibliotecii Romane 4 (1957-1958) 31-44. 220 ARSI Austr. vol. 20. fol. 208v. APF SOCG vol. 320. fol. 30v. 221 ARSI Austr. vol. 4 I. pag. 345. 390. 455-456. 222

APF SOCG vol. 72. fol. 240rv. 247r-251r. 252r-253r. Tugolin a Pázmánynak küldött beszámolóval nagyjából megegyező tartalmú, olasz nyelvű memóriáiét küldött Raguzába is: Knjiznica Male Brace u Dubrovniku Ms. Cod. 266. fol. 4r-7v. Pázmány levele a kongregációnak: Hanuy Ferenc-. Petri Cardinalis Pázmány ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi et regni Hungáriáé primatis epistolae collectae II. Budapestini, 1911. 166-167. Ingoli feljegyzésében kifejtette, hogy a kongregációnak nem szabad a bosnyák ferenceseket elkeserítenie, mivel mintegy 150-en vannak, és 200 éve ők tartják