Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
420 MOLNÁR ANTAL domásul kinevezését, és kereken kijelentették a kongregációhoz írott levelükben: nekik a scardonai püspökön kívül más főpap nem kell, tehát Massarecchi sem.224 Massarecchi úgy értékelte a helyzetet, hogy túlzott szigorral nem fog sokat elérni, ezért megpróbált engedményeket tenni a bosnyákok felé. Rögtön felajánlotta tehát a bosnyák káplán, fra Lovre feloldozását a Matkovich által kimondott kiközösítés alól. Ezt a bosnyák kereskedők nem akarták elfogadni, mivel nem ismerték el a Don Simone-féle excommunicatio jogosságát. Erőfeszítéseit végül siker koronázta, mivel hosszas rábeszélés után a barát bűnbánatot gyakorolt, és öt tanú jelenlétében in privato feloldozta.22 5 1632 februárjában azonban újra felbolydult a belgrádi méhkas. Az új budai pasa, Muszá vezír rögtön Belgrádba érkezése után szétcsapott a veszekedő kereskedők között. Megemelte a raguzai boltok telekbérleteit, az épületek tetejét lebontatta a túlzott magasság miatt, és anyagi hozzájárulást követelt a raguzai csarsia területéhez tartozó mecset helyreállításához. Ezután hodzsák panaszára megbüntette a raguzaiakat kápolnájuk engedély nélküli felújítása miatt, majd a bosnyákokkal fizettetett mintegy 2000 tallért az új templom állításáért, nyolc képviselőjüket pedig börtönbe vetette. A barátot karóba húzással fenyegette meg, a templomukat le akarta rombolni. Ezek után embereit elküldte a jezsuiták házába, amelyről számára is kiderült, hogy a hűtlenné vált Gaspar Graciani vásárolta. A katonák feldúlták a házat és megtalálták a kápolna felszerelését (újabb engedély nélküli templom!), Tugolininak csak azért nem esett bántódása, mert járóképtelen beteg volt. Massarecchi utasítására később elhagyta a házat és raguzai kereskedőknél húzta meg magát. Egy ideig félő volt, hogy az ingatlan viszszaszáll a török kincstárra. Ezzel a jezsuita missziónak és vele az iskolához fűzött reményeknek örökre vége lett: a raguzai kereskedők könyörgő hangú levelekben kérték a szenátust: ne engedje a pátereket a városba, különben végük.22 6 A török zaklatások ezután is változatlan intenzitással folytatódtak. A basa rájött, hogy a bosnyákok a nagyszámú bevándorló után nem fizettek fejadót, ugyanis a raguzai kolónia védelme alá helyezték magukat, ennek ismét óriási pénzbüntetés (mintegy 5000 tallér) lett a következménye.22 7 A raguzaiak csak szeptemberre tudtak a szenátus hathatós közbenjárására szultáni védőlevelet szerezni kápolnájuk érdekében, amely egyúttal a bosnyák templom lerombolását rendelte fenn a katolikus hitet a hódoltságban. APF SOCG vol. 72. fol. 246r. APF Acta vol. 7. fol. 296rv. APF Lettere vol. 9. fol. 25rv. vol. 11. fol. 34v. 223 APF SOCG vol. 58. fol. 127r. 224 APF SOCG vol. 72. fol. 262r. 268r. 225 APF SOCG vol. 58. fol. 127r-129r. APF Acta vol. 8. fol. 4v. APF Lettere vol. 12. fol. 8v-9r. 226 Molnár A.: Pietro Massarecchi i. m. 187-188. PAD Acta 17. st. 1913/ 16. 17. 18. 19. A jezsuiták egyébként 1617-ben szereztek szultáni és pasai védőlevelet a házuk érdekében, viszont azok „imaházra" és főleg iskolára vonatkoztak, szó sem volt templomállítási engedélyről, így a török hatóságok törvényeik értelmében végső soron jogosan jártak el. A fermán olasz fordítása: EHJM 1/2. 270-271. 227 Az eseményekre összefoglalóan a fentebb idézett raguzai dokumentumokon kívül: APF SOCG vol. 75. fol. 405r-408v. APF Vis. e Coll. vol. 10. fol. 7r-9v. Marko Jacov. Spisi Kongregacije za Propagandu Vere u Rimu о Srbima I (1622-1644). Beograd, 1986. (Zbornik za istoriju, jezik i knjizevnost srpskog naroda SANU. II Odeljenje 26.) 173. A zaklatások oka a raguzaiak értesülése szerint Mustafa efendi Rascich, Musza vezír rokona és kethüdája volt, aki így kívánt elégtételt venni egy évekkel ezelőtti sérelmért, amely a raguzai követekkel való novi pazari konfliktus során érte.
