Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 399 felállított imateremben miséztek. Az új belgrádi székhelyű püspök kinevezésének hírére viszont ismét éleződni kezdtek a feszültségek. Rengjic Belgrádba menetele előtt többször kérte a kongregációt, hogy külön rendelkezésben biztosítsa számára a templom használati jogát. Erre különösen azért volt szükség, mivel olyan híreket kapott Belgrádból, hogy a raguzai kereskedők és a bosnyák ferencesek kiújult viszályai miatt a ferencesek nem akarják megengedni az új püspöknek a kápolna használatát.12 9 Valószínű, hogy az új püspök személye iránt élénken érdeklődő jezsuita misszionáriusok tájékoztatták Rengjicet az elődjét ért kellemetlenségekről, és javasolták a szükséges óvintézkedések megtételét.13 0 A kongregáció augusztus 22-én elrendelte a püspök brevéjének a kápolna használati jogára vonatkozó záradékkal való kibővítését, és a bosnyák ferenceseket rendfőnökükön keresztül külön is óvta az esetleges renitens magatartástól.13 1 Rengjic 1625. október 28-án érkezett egy raguzai kereskedőkaravánnal Belgrádba, első Rómába küldött levelében meleg fogadtatásról számolt be.13 2 A raguzai kereskedők és a jezsuita misszionáriusok részéről ez minden bizonnyal igaz is volt. Az előbbiek külön levélben biztosították a kongregációt, hogy az új püspökkel (elődjével ellentétben) meg tudják őrizni a jó viszonyt, ugyanis Rengjic raguzai, tehát pontosan ismeri a városállam polgárainak jogait.13 3 A jezsuitáknak pedig létérdekük volt a püspökkel való jó kapcsolat, hiszen tőle várták az évtizedes viták elrendezését.13 4 Torna Ivkovic bosnyák tartományfőnök, akit a kongregáció Matic halála után scardonai püspökké és boszniai apostoli adminisztrátorrá nevezett ki, szintén együttműködési készségéről biztosította Bandini bíboros rendi protektort, az elkövetkező hónapok eseményei azonban a szándék őszinteségét erősen megkérdőjelezték.135 Rengjic elődjéhez hasonlóan székesegyházként kezelte a belgrádi kápolnát. A templombúcsú ünnepére (Keresztelő Szent János napjára) teljes búcsú kiváltságát kérte a kongregációtól, amelyet hét évre meg is kapott azzal az indoklással, hogy a templomot a hívek plébániatemplomként és székesegyházként is használják.13 6 Emellett élni kívánt ordináriusi joghatóságával, ezért fenntartotta magának a káplán és a püspöki helynök kinevezésének a jogát, holott nyilván tisztában volt azzal, hogy a belgrádi káplánokat a srebrenicai kolostor gvárdiánja és a boszniai ferences tartományfőnök nevezi ki. A belgrádi kápolna ügye ekkor már amúgy 128 APF SOCG vol. 262. fol. 13rv. 18r. 129 APF SOCG vol. 385. fol. 146r. APF Scritture riferite nei Congressi (=SC) Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 5r-6v. 164r. APF Lettere e Decreti della Sacra Congregazione (=Lettere) vol. 4. fol. 77rv. 130 EHJM 1/2. 422. 425. 459. ARSI Epistulae Nostrorum (=Epp. NN.) vol. 2. fol. 271r. ARSI Romana ( = Rom.) vol. 18 II. fol. 363v. 386v. 392r. 474v. 517v. 532r. vol. 19 I. fol. 34v. 50rv. 88v. 96v-97r. Ezekről a vitákról mindössze egyetlen adat szól: a raguzai szenátus augusztus 4-én és szeptember 13-án kelt leveleiben felszólította a belgrádi kereskedőket, hogy a ferencesek követeléseinek ellenállva mindenképpen őrizzék meg a kápolnájukat. PAD Litt. Lev. vol. 44. fol. 85r. 131 J. Jelenic: Spomenici i. m. 91-92. E. Fermendzin: i. m. 374. APF Lettere vol. 4. fol. 139r. 163rv. 132 E. Fermendzin: i. m. 376. APF Acta vol. 4. fol. 12r. APF Lettere vol. 5. fol. 23r. 133 APF SC Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 50r. APF Lettere vol. 5. fol. 22v-23r. 134 ARSI Rom. vol. 19 I. fol. 96v-97r. 173v. 174v. 135 APF SOCG vol. 56. fol. 286r.
