Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
398 MOLNÁR ANTAL valamennyi szálát kézben tartó Francesco Ingolit irritálta, és a feszültségeknek köszönhetően a jezsuiták és az új missziós főhatóság között szinte semmilyen együttműködés nem jött létre.120 A kongregáció rögtön megalapítása után foglalkozni kezdett Magyarországgal, hiszen annak mindhárom része missziós területnek számított. A hódolt országrész különösen is nagy súllyal szerepelt az üléseken, ugyanis mind a helyi egyház képviselői, mind pedig Carlo Caraffa bécsi nuncius és Pázmány Péter esztergomi érsek nyomatékosan felhívták az új intézmény figyelmét a hódoltsági missziók fontosságára.121 A missziós főhatóság a török által megszállt országok (Bulgária, Szerbia, Bosznia és Magyarország) vizitációját egy albán származású világi papra, Pietro Massarecchire bízta, aki feladatának 1623-1624 folyamán tett eleget.12 2 Az ő javaslatai alapján a kongregáció első lépésként 1624-ben kinevezett négy püspököt Bulgária, Szerbia, Bosznia és Magyarország katolikusai számára.12 3 Massarecchi tanácsára Róma nem volt hajlandó bosnyák ferences püspököt küldeni a magyar hódoltságba, pedig a barátok ezt külön beadványokban kérték.12 4 A jelöltek közül végül Albert Rengjic raguzai ferencest választották, akit hosszas tárgyalások után 1624 december 17-én szendrői címmel és belgrádi székhellyel neveztek ki püspökké, és rábízták a Dráva, Száva, Duna és Tisza között, különösen pedig a Bácskában és Temesvár vidékén élő katolikusok gondozását.125 Rengjic kinevezése és különösen a székhely kérdése felújította a belgrádi kápolna körüli joghatósági vitákat. A bosnyák ferencesek ugyanis Katic távozása, majd halála (1622) után keresztülvitték Rómában, hogy a kápolnát a kongregáció (újabb rendelkezésig) visszahelyezze Antun Matic scardonai püspök és ezáltal a bosnyák ferencesek joghatósága alá.126 A római határozattal a ferencesek meg akarták akadályozni, hogy a jövőben egy velük szemben ellenséges püspök a jezsuiták belgrádi pozícióit erősíthesse.12 7 Ezúttal a Katicra az egyházi tilalom miatt dühös raguzai kereskedők támogatását is sikerült megszerezniük — a prizreni püspök szerencsétlen fellépése most utoljára terelte egy táborba a raguzaiakat a bosnyák ferencesekkel, ugyanis mindkét fél érdeke a régi állapotok sértetlen megtartása volt.12 8 1624/1625 folyamán úgy tűnt, hogy sikerült rendezni a konfliktust. A bosnyák ferencesek látták el a raguzaiak kápolnáját, míg a jezsuiták a házukban 120 Josef Metzler: Francesco Ingoli, der erste Sekretär der Kongregation In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum i. m. 1/1. 226-229. 121 Összefoglalóan: Djuro Koksa: L'organizzazione periferica delle Missioni in Ungheria e in Croazia. In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum i. m. 1/2. 274-278. A balkáni szervezőmunkára általában: Bazilije Pandzic: L'opéra della S. Congregazione per le popolazioni della Penisola Balcanica centrale. In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum i. m. 1/2. 292-315. 122 K. Draganovic: Izyjesce apostolskog vizitatora Petra Masarechija i. m. 123 ApF Act a Sacrae Congregationis (=Acta) vol. 3. fol. 109v-110r. 124 APF SOCG vol. 384. fol. 332r. 339r. 125 A püspökkel nem rendelkező egyházmegyékben apostoli adminisztrátorként, a nem rezideáló püspökök egyházmegyéiben pedig apostoli delegátusként kell működnie. APF Acta vol. 3. fol. 167v-168r. M. Premrou: i. m. 505. Josip Buturac: Katolicka Crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb, 1970. (Analecta Croatica Christiana 1.) 72-76. 126 APF Acta vol. 3. fol. 95v-96r. 127 E. Fermendzin: i. m. 369-370.
