Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
324 KÉRI HENRIK rém és Pozsega megyében és a Szerémségben a török iga alatt levő, részben lakott, részben néptelen helységeit adományozza; az adományozás mindkét nembeli utódaikra is kiterjed.5 Összesen 46 helységről van szó, az azonosíthatók többsége Tolna megyében feküdt. Volt köztük baranyai és somogyi község is, azonosítható helységet a többi megyéből az adományozó oklevél nem közöl. Jurassin György az adománynak nem sok hasznát vehette, mert rövidesen meghalt, és a török uralom alatt levő országrészben egyébként is nehezen juthatott a birtok jövedelméhez. Tihany kapitányi tisztét 1664-ben már Kéthelyi János tölti be. Réthelyinek Rákóczi György igazolja, hogy 1656-ban török rabságból tért haza, 1657-ben már Kiskomárom, 1762-ben Pápa vajdája. 1664-ben Eszterházy János generális nevezi ki Tihany kapitányává. Hamarosan szőlőt vesz a Sághegyen, megszerzi a Jurassin-birtok egy részét. 1677-ben megveszi Bottka Zsigmond özvegyének, Hencz Annának apai örökségét, pápai házát. A férj után maradt apari (később hőgyészi) uradalmat a Bottka-örökösök 1702-ben eladják Sinzendorf grófnak. - Kéthelyi János felesége Nóvák Anna, Jülia nevű gyermeküket 1662-ben Pápán keresztelik.6 Kéthelyi János 1677-ben egy másik jelentős vagyontárgyhoz is jut: Jurassin György, a volt tihanyi kapitány fia, átadja az apjának, továbbá Gyurgyevics Györgynek és Nagy Andrásnak adományozott birtokot Kéthelyi Jánosnak, feleségének, Éva és Julinka nevű gyermekeiknek, mivel Kéthelyi őt több mint 2000 tallérért és egy török fogolyért a török rabságból kiváltotta; a birtok fele már korábban Kéthelyi János tulajdonában volt, a szerzés körülményeiről nincs adatunk. Kéthelyi ezen kívül megkapta Jurassintól annak anyai örökségét is, a Somogy megyei Visz helységet, valamint Csicsal, Póca és Kötcse prédiumokat.7 A birtokos váltást a gyér számú jobbágyság is tudomásul vehette. 1685-ből fennmaradt egy levél, amelyben a hidasi rácok panasszal fordulnak földesurukhoz, Kéthelyihez, a tihanyi kapitányhoz, mert különböző török és magyar urak jószágukat elhajtották és megsarcolták őket.8 A jobbágyok panaszait rendszerint az is motiválta, hogy az uraságnak nyújtandó szolgáltatásoktól mentesüljenek vagy kedvezményt kapjanak. A törökök kiűzése után a Kéthelyi-örökösök tulajdonjoguk biztosítására törekszenek: másolat készül a korábbi adománylevélről, szerződésről, összeírják a falvakat, prédiumokat, azt is feltüntetve, hogy kívülük még ki tart rájuk igényt.9 Kéthelyi Júlia és Kéthelyi Éva 1696. dec. 12-én Kismartonban Eszterházy Pál nádornak eredetiben és másolatban bemutatja a birtokjogukat igazoló okmányokat, majd megbízottjuk útján 1697. február 19-én Bécsben is benyújtják azokat.10 Nevükben a féljek intézkednek: Júlia nevében Somogyi Ádám és Éva nevében Kersnerics Mihály. Somogyi Ádám Pápa kapitánya volt, 1699-ben szolgabírónak, 1713-ban alispánnak választják, ezt a tisztét a 30-as évekig viseli. Az 1715. évi országgyűlésen 5 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL), XIII. 14, A Perczel család iratai. 4. sz. A továbbiakban a csak arabs számmal jelölt dokumentumok a Perczel levéltárban találhatók. 6 2., 3., 4., 5., 7., 9. és 11. sz. 7 12. sz. 8 13. sz. 9 12. és 18. sz. 10 20. sz.
