Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
22 KRISTÓ GYULA ben fordul elő, az apátságot ez ideig kizárólag latin megnevezéssel a Vashegy lábánál levő monostornak, illetve Szent Benedek-monostornak nevezték.6 3 A Várad nevet tehát aligha vezethetem vissza Szent István korára. Ugyancsak ezt mondhatom el a pannonhalmi apátságról. Végig az Árpád-korban latinul a Pannónia fölötti hegyen, Pannónia hegyén, a Szent Hegyen levő monostornak, Szent Márton-monostornak stb. írták,6 4 a Pannonhalma név csak a 19. század első felében született meg. Még abban sem lehetek bizonyos, hogy a bakonybéli apátság Bél elnevezése élt-e mái- Szent István korában, annak ellenére, hogy a Szent István nevére hamisított 1037. évi oklevél tartalmazza: +1037/+1246/1330: locus, qui Bel dicitur, in silva Bocon... sub titulo Beati Mauricii, Christi martiris. Más István kori analógiák alapján feltehető, hogy a bakonyi apátságot eredetileg mint Szent Móric-monostort (így 1023-1038/XV Reg.: Sanctus Mauricius), illetve mint a Bakony erdőben levő monostort nevezték meg. A Bél adat hiteles iratban először a 11. század végén szerepel (1086: abbas Beliensis, de itt is csak egyetlen alkalommal, az oklevél többi helyén pedig Szent Móricként, illetve Szent Móric-monostorként fordul elő).65 A zalavári apátság eredeti neve Zala-szigeti Szent Adorjánegyház volt (+1019/+1328/1347/1370: monasterium in Insula Zaladiensi; ecclesia Beati Adriani, que est in Zala; +1024/+1339/1350: ecclesia Beati Adriani... de Insula Zaladiensi).66 Az utóbb somlóvásárhelyiként ismert apácakolostor 1075-ben Tornowa néven szerepel,6 7 amely eredendően víznév volt. A Zobor hegyi monostort (monasterium Sanci Ypoliti de monte Zobur) 1111. évi adat szerint Szent István király megadományozta.68 A Marosvárró\ áttelepített bazilita monostor új székhelyének, Oroszlámosnak a neve minden bizonnyal „olyan román stílusú monostorépületre vonatkozott, amelynek bejáratát oroszlánok díszítették".6 9 Amennyiben a görög szerzetesek 1030 után kerültek át új helyükre, Szent István haláláig ott aligha épült fel a névadás indítékául szolgáló, oroszlánkapus kolostorépület. A Szent István kori monostorok közül magyar neve van a bakonyinak (a Bél viszont magyarázható 'irtvány, tisztás' jelentésű szláv köznévből, vagy alakulhatott puszta személynévből magyar névadással), szláv közvetítéssel került a magyarba a Maros és a Zala folyó neve, ahonnan a marosi (marosvári) bazilita, illetve a zala-szigeti (zalavári) bencés monostort nevezték. Szláv köznévi eredetű a Tornova ('tüskés, tövises, kökényes') és a Zobor ('gyűlés, gyülekezet, testület'). A szláv eredetű helynevek tehát a Szent István korára visszamenő monostorok neveként is magas arányban képviseltetik magukat. Hogy a Szent István kori helynévanyag főleg szláv rétege milyen pusztulást szenvedett el a későbbi évszázadok során, és mennyi szláv név tűnt el nyomtalanul, fentebb már néhány példa révén bemutattam. Most egy további adattal illusztrálom ezt. Querfurti Szent Brúnó szenvedéstörténetének (Passió) kései (15-63 ÁMTE I. 362-363. 64 ÁMFT II. 626-629. 65 DHA. I. 118., 120., 250., 252-254. 66 DHA. I. 51., 191. 67 DHA. I. 215. 68 DHA. I. 382. 69 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp. 1988.4 (a továbbiakban: FNESz.) II. 282.
