Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig (Ism.: Tringli István) 251

TÖRTÉNETI IRODALOM 251 megválasztott ellenkirály, Rudolf, a feudális decentralizációt képviselte a központi hatalom erősödésével szemben (71). Tringli István Bak Borbála MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TOPOGRÁFIÁJA A honfoglalástól 1950-ig. Példatár Magyarország történeti topográfiájához. (História Könyvtár, Monográfiák 9/1 - П.) Bp. 1997. I. к. 183 о. + 5 térképlap; П. к 99 о. Két évtized oktatási gyakorlatának eredménye ez a sok tekintetben rendhagyó könyv. Rendhagyó már a címválasztás is. Nem történeti földrajzot tart kezében az olvasó, hanem történeti helyrajzot, azaz a történeti Magyarország bizonyos helyeinek, közigazgatási egységeinek, tájainak, vizeinek azonosításához szükséges könyvet. Előszavában a szerző joggal állapította meg ugyanis, hogy az Árpád-kortól a tanácsrendszer bevezetéséig terjedő átfogó történeti földrajzot írni a kutatás jelenlegi állapotában szinte lehetetlen feladat. Bak Borbála könyve azonban így is úttörő vállalkozás. Eltekintve egykori tanítványa, Kálniczky László szűk körben ismert jegyzetétől, hasonló munka még nem készült Magyarországon. A műfaját tekintve felsőoktatási tankönyvnek készült mű módszere is rendhagyó. Bak Borbála szakított az egyetemi tankönyvek egyszerű leíró metódusával. Saját szavaival élve, a térképek „nézegetése" nem elég a helyrajzi ismeretanyag elsajátításához. A mai magyar pedagógiában „munkatankönyvnek" vagy „programozott tankönyvnek" hívják ezt a műfajt. Minden fejezet élén egy leíró rész áll, ezt követi az adatbázis, ami azokat a földrajzi fogalmakat tartalmazza, amelyeket a könyv felhasználójának a térképre kell vinnie, ezután következnek a feladatok. A szerző aktív felhasználást követel meg olvasóitól. Nem „megmutatni" kell az adott fogalmat egy térképen, hanem a mellékelt vízrajzi vaktérképre kell berajzolni, a helyrajz készségszintű elsajátítása ugyanis csak így lehetséges. A mai felsőoktatásban már fehér hollónak számító, nemcsak tartalmilag, hanem pedagógiai módszertanilag is logikusan végiggondolt szeminárium vezethető Bak Borbála tankönyve segítségével. A könyv három részre tagolódik. Az első rész a Kárpát-medence természeti földrajza címmel három téma köré csoportosította a szükséges ismeretanyagot: a vízrajz, a hágók-szorosok és a tájegységek köré. Ez utóbbiba nem a földtani-földrajzi morfológia által a 19-20. században alkotott fogalmakat sorolta, hanem a történeti, néprajzi tájegységeket, olyan neveket, amelyeknek több évszázados múltjuk van. Itt kapott helyet a gazdasági földrajz egyetlen aspektusa, a bányászat és az ahhoz szorosan kapcsolódó kohászat rövid történeti földrajzi ismertetése. A mű nagyobbik részét a világi igazgatástörténeti fejezet teszi ki, ami szintén három alfejezetre oszlik. Ezek az ország és az országhatár, a városok és a középszintű közigazgatási egységek változásait mutatják be. Az egyes alfejezeteket nagyobb történeti korszakokra bontva tárgyalja a szerző a változó fogalmakat, és ütköztet gyakran vitatott történetírói nézeteket. Nem egyoldalúan jogias megközelítéssel találkozhatunk. A Szászföld leírásánál pl. nem elégszik meg a székek, districtusok felsorolásával, hanem a 17-18. századi térképeken különösen szembetűnő ősi tájneveket: Altland, Weinland, Unterwald is tárgyalja. A könyv záró korszakhatára 1950. A művet vízrajzi térképvázlatok űn. vaktérképek zárják. A sok adatot tartalmazó könyvek esetében mindig az az első kérdés, hogy adataik mennyire megbízhatók. Bak Borbála gondosan ellenőrizte adatait, évszámai, törvényhelymegjelölései, felsorolásai mindenütt pontosak. A tankönyvet záró helynévmutatóban néhány szúrópróbaszerű ellenőrzés után sem fedezett fel a recenzens hiányosságot. A tankönyv második kötete a példatár, ami csak az adatbázist, a feladatokat és a térképlapokat tartalmazza. Minden történeti földrajzi munka alapja a jó térképi ábrázolás. Kilenc térképlap és négy vízrajzi vázlat (vaktérkép) készült a könyvhöz. A jó minőségű, korrekt térképek egy részét a szerző tervezte, Petrovicsné Tihanyi Éva és Nagy Béla rajzolta. Magyarország történeti topográfiája a történeti földrajzot történészi szempontból tárgyalja. Kiemelt helyet kapott benne a világi igazgatás. Igaz ugyan, hogy történész-hallgatók számára készült, de nemcsak topográfiai tankönyvként, hanem kormányzattörténeti adattárként is használható. Tringli István